Bagolytemetés a Tornya-dombon

Február 25-én, szombaton farsangtemetést tartottak Lemhényben, a Háromszéki Népfőiskola szervezésében. A szeszélyes idő ellenére nagy érdeklődésnek örvendő télűző ünnepség különlegessége ezúttal is a bagolytemetés volt.

A farsangolók 12 órakor a felsőlemhényi iskola előtti téren gyülekeztek Jakab Attila hívogatójára: „Farsangot temetünk, mert meghalt szegényke, s fel fog támadni jövő esztendőre”. Ezt követően a szervezők virágot és emléklapot adtak át Jakab Piroska óvónőnek. „Hosszú évekig ő volt a lelke a lemhényi farsangolásnak, majd nyolcévnyi csend következett, mígnem tavaly úgy döntöttünk, újraélesztjük a szokást”, mondta el lapunknak Biró Erika szervező. Ugyancsak emléklappal, valamint egy, a tavalyi farsangkor készült, bekeretezett fotóval mondtak köszönetet Paizs Mihály bácsinak, az évek során rendezett farsangi felvonulások állandó résztvevőjének.

Szekéren sült palacsinta

Biró Erika az egybegyűltekhez intézett beszédében kifejtette: „Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük azokat! Rajtunk áll, hogy mi lesz pár év múlva. (…) Járjunk jó példával gyerekeink előtt, hogy büszkén viseljék székely ruhájukat, érdekelje őket, honnan származnak, falujukban milyen szokások voltak, vannak, és tanuljanak ezekből!”

Ezt követően négy szekéren, egy kordén, illetve lóháton vonultak át Almásba a maskarába bújt farsangolók. „Minden várakozásunkat fölülmúlta a nagyszámú résztvevő, ugyanis délelőtt még havas eső hullt, és erősen fújt a szél”, mondta el Biró Attila. Végig remek volt a hangulat, a zenészek egy percig nem pihentek, emellett az utolsó szekéren palacsintát is sütöttek. A helyiekhez a nyujtódi Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület, a Szentléleki Kassai Lovasíjász Iskola és a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület tagjai is csatlakoztak.

A téltemetés öröme

Almásban Molnár István polgármester és mintegy harminc helyi lakos kínálta fánkkal és pálinkával a farsangi menet tagjait, akik innen az alsólemhényi polgármesteri hivatal elé vonultak. Itt elfogyasztották a Molnár Barna alpolgármester vezette fogadóbizottság által előkészített kínálmációt, majd a Fűzfalun keresztül a Tornya-dombra mentek, ahol annak rendje, s módja szerint bagolytemetést tartottak. „Voltak siratóasszonyok, kántor és természetesen pap is, amikor eltemettük a farsangot és a telet jelképező bagoly koporsóját. Ez egy jellegzetes helyi népszokás, amely a téltemetés örömét hirdeti”. A temetéshez tor is dukál, a szervezők a Tamás Tibor által készített finom tokánnyal vendégelték meg a résztvevőket. Az esemény záróakkordjaként a felsőlemhényi kultúrotthonban bált rendeztek, a muzsikát Jakab Attila és Bandi Tamás szolgáltatta. A szervezők ezúton is köszönetet mondanak támogatóiknak, Tamás Tibor és Barbócz Barna helyi vállalkozóknak, a polgármesteri hivatalnak, továbbá a résztvevőknek és mindazoknak, akik farsangi finomságokkal traktálták a felvonulókat.

A bagolytemetésről

„Lemhényben a farsangbúcsúztatók csoportja bagolytemetést szervezett. Egy kisebb méretű koporsóba baglyot helyeztek. A menet élén vitézkötéses kabátban huszárok vonultak. A baglyot tartalmazó koporsó után vonult a ferencesek által képviselt barna csuhás szerzetes barát és egy kántor. Nagyon sokan kéregető cigányoknak, doktornak, indiánnak, köszörűsöknek öltöztek be. Egy lovak által vontatott szán vagy szekér után keréken forgó bábupár következett. A maszkosok csoportja bejárta előbb Felső-, majd Alsólemhény és Kézdialmás utcáit. A felvonulókat mindenütt a gyermekek népes serege követte.

Az 1989 után következő években a maszkosok végül a falu Velencének nevezett részét járták be. Ott a falu végén kezdődő hegyoldal aljában gyorsan gödröt ástak. A baglyot tartalmazó koporsót gyorsan oda behelyezték, s utána következett a bagoly búcsúztatója. Mikor a szerzetes pap és a kántor befejezte a parodisztikus szertartást, akkor kezdődött el az igazi hangos siratás és behantolás. A játékban részt vevő cigányok rávetették magukat a koporsóra, ruhájukat tépték, szaggatták, hangosan jajgattak. Végül a sírhant végére a román ortodox temetésekre jellemző keresztet tűzték le. A maszkosok csoportja a beföldelt farsangi baglyot hangos ének- és zeneszó mellett körültáncolta.”

(Pozsony Ferenc – Farsangi szokások Háromszéken, 1996)