Bekavart a kormány a beruházásoknak

Románia a bürokratikus előre- és hátralépések országa. Egy ország, ahol az illetékes hatóságok sokszor egymásnak ellentmondó intézkedésekre utasítják az önkormányzatokat, így lehetetlenítve el azok munkáját. Egy ilyen bürokratikus abszurditás többek között a kovásznai fejlesztéseket is összekuszálta, amit Gyerő József polgármester nem hagyhat szó nélkül.

Hogy megértsük a visszásságot, először szót kell ejtenünk arról, hogy januártól megnövekedtek a minimálbérek az építkezési szektorban, ez pedig maga után vonja a megkötött kivitelezési szerződések időszerűsítését. Ugyanez a helyzet a jövőben megkötendő azon szerződések esetében is, amelyek pénzügyi-műszaki mutatóit a 2018-as év folyamán az önkormányzat már elfogadta, és amik szerint finanszírozási szerződéseket kötött a kormánnyal a területfejlesztési program (PNDL) keretében.

Az aktualizálás módját szabályozandó, az ANAP (Közbeszerzést Szabályozó Ügynökség) elnöke egy rendeletet tett közzé, aminek értelmében a minimálbérek növekedése előre nem látható kockázatként tekinthető. Ez a rendelet kimondta, hogy a bérköltségek emelkedésével egyenlő arányban kell növelni a pénzügyi mutatók személyzeti költségre vonatkozó részét, ami az illető tétel 57 százalékos növekedését jelentette volna.

A rendeletet betartva, Kovászna város önkormányzata frissítette minden folyamatban levő és már a 2018-as évre betervezett beruházások pénzügyi mutatóit, elsősorban azokat, amelyekre finanszírozási szerződést kötött a Fejlesztési Minisztériummal, de azon beruházásainak is, melyeket önerőből, vagy uniós forrásból szándékozott megvalósítani. Ez a bürokratikus aktualizálási munka és eljárás kb. két hónapot vett igénybe, hiszen új számításokat, tanácshatározat hozatalát, illetve központi és uniós jóváhagyásokat is feltételezte.

A város a minimálbér megemelkedésével járó elkerülhetetlen többletkiadást a saját költségvetésből biztosította volna.

Időközben a városvezetők aggodalmára adott okot az a mód, ahogy a vonatkozó törvényes keretet a Fejlesztési Minisztérium átiratában sajátos módon átértelmezte, és ellentmondva az ANAP elnöke rendeletének, gyakorlatilag arra szólította fel a polgármestereket, hogy a rendeletet ne alkalmazzák, hanem a pénzügyi mutatókat csak a jelenleg érvényben levő minimálbér szintjére emeljék. Ezzel arra kötelezték az építőket, hogy minimálbért számoljanak el minden személyzeti költség esetében. Így – amikor már úgy tűnt, hogy, ha néhány hónap késéssel is, de a dolgok egyenesbe jönnek – „új nótába kezdett” a törvényhozó is, és a Fejlesztési Minisztérium álláspontjához igazította a pár hónapja érvényben levő ANAP rendeletet, ezáltal gyökereiben változtatva meg az eljárást szabályzó törvényes előírást. Így az önkormányzatok elölről kell kezdjék az eljárást, a beruházások pénzügyi mutatóit újra kell számítsák, újabb testületi határozatokat kell elfogadniuk, úgy, hogy immáron a munkadíj aktualizálását nem a minimálbér növekedéséhez arányítsák, hanem csak annak szintjére emeljék.

Gyerő József polgármester szerint ezzel a gyakorlatban azt érték el, hogy a PNDL pályázatok nagy arányban leállnak, mert az építkezési szektorban jelenleg érvényes minimálbérért a vállalkozók nagy része nem fogja befejezni a leszerződött és megkezdett munkálatokat, illetve nem fog szerződni újabbakra, melyek árfekvését a fent leírt módon frissítették. Ezen helyzet negatív kihatással lesz a más forrásból, pl. helyi költségvetésből fedezett munkákra is.

A polgármester jogászként úgy véli, hogy az ANAP újabb rendeletét a területen érdekelt vállalkozók szervezetei megtámadhatják, az önkormányzatokat is perelhetik, így a bizonytalanság tovább fokozódhat.

Egyre több polgármester teszi fel a kérdést: hogyan tovább? Mi lesz a sorsa a megkezdett beruházásoknak, a PNDL-n megkötött szerződéseknek, ha azok kivitelezhetetlennek bizonyulnak a 2019 januárjában érvénybe lépő új gazdasági és normatív keretek között? Mi a törvényhozók valós szándéka, amikor egyik kezükkel adnak, a másikkal gyakorlatilag elvesznek időt, lehetőséget, alkalmat, de néha pénzt is (lásd a város idei költségvetési helyzetét)? Sajnos csak egy dolog bizonyos: a mindennapos és egyre növekvő bizonytalanság – vélekedik a kovásznai elöljáró.

Elfogadták a költségvetést

A nemrég megtartott kovásznai tanácsülésen a testület elfogadta a helyi költségvetést. A saját tervezett bevétel 6,8 millió lej tesz ki, a személyi jövedelemadó után 5,6 millió lejre, áfa-visszaosztásból 0,93 millió lejre számíthatnak. Nem árt tudni, hogy a pénzből csak a működési költségeket tudják fedezni, de a beruházásokra már nem jut. Így ha valamit meg akarnak valósítani, azt az előző évek költségvetési többletéhez kell nyúlni. Azonban ez a polgármester szerint véges, és ha netán a kassza kiürül, akkor banki kölcsönből vagy pedig száz százalékban finanszírozott pályázatok útján fejleszthetnének.