Erzsébet királynéra emlékeztek Zalánban

Október 24-én, vasárnap ünnepi istentiszteletet követően avatták fel Zalánban a Bodok Község Önkormányzata, a Zaláni Református Egyházközség és Magyarország kormánya által felújított Erzsébet-emlékparkot.

1898. szeptember 10-én Erzsébet királynét, I. Ferenc József Ausztria császára és magyar király hitvesét, a magyarság körében rendkívül nagy megbecsülésnek örvendő asszonyt egy olasz anarchista a Genfi-tó partján meggyilkolta. A halálhír az egész európai közvéleményt megrázta, de legmélyebben talán a magyarokat érintette, hiszen hosszú évszázadok óta ő volt az első királyné, aki melegséggel, bizalommal és érdeklődéssel fordult a magyar nemzet felé. A merénylet hírére 1898. november 19-én Darányi Ignácz földművelésügyi miniszter felhívásában faültetésre, emlékhelyek létesítésére szólította fel a gyászoló nemzetet: „dicsőült Királynénk emlékezetére emlékfákat ültessenek” hivatkozva Erzsébet királynénak a természet iránti vonzalmára – idézi a régmúlt történéseit az emlékparkban található, Kis Emese kézdivásárhelyi pedagógus által jegyzett ismertetőtábla.

Az írások szerint Zalánban a község akkori elöljárósága a temető körül és a községháza előtt 262, míg a református egyház a temetőben 200 fenyőt ültetett. Ezen kívül Háromszék több mint húsz településén őrzik ily módon Erzsébet királyné emlékét.

Váljon fontos találkozási hellyé!

Szász István Gergely zaláni református lelkész igehirdetésében rávilágított arra, hogy egykor ez a park azért létesült, hogy visszatekintsen egy királynőre, aki harcolt a népéért. Emlékeztet a múltunkra, és ugyanakkor kötelez, mert ha van múltunk, van jelenünk, és lesz jövője is a magyar nemzetnek. A magyar állam nagy hangsúlyt fektet erre. Tisztán látja szükségességét annak, hogy mennyire fontos a nemzeti összetartozás, az erős magyar nemzeti öntudat itt, Zalánban is. Csak hittel, előretekintéssel tudunk közösséget építeni.

Az idősek elmondása szerint kezdetben a falu népe ezen a helyszínen tartotta a majálist, fontos találkozási helye volt a közösségnek. Ugyanitt 2004-ben az önkormányzat és a helyi egyház felavatta a Zsunkuly József bodoki faragó által az Erzsébet királyné emlékére készített kopjafát. A park mára nagyobb teret kapott, padok várják az emlékezni vagy megpihenni vágyót, a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park növényvilágából is megtalálható itt pár, valamint a királyné kedvence, a fenyő.

„Ez a park azért van, hogy az emberek itt megpihenjenek, elbeszélgessenek. Ez a park mindenkié. Azt kívánom, hogy vegyék gondozásukba, és sokat használják. Ez is, mint bármely munkálat a településen, a zaláni közösségért van. Hiszem, hogy együttes erővel mindent meg lehet valósítani” – fogalmazott Fodor István, Bodok község polgármestere, kiemelten megköszönve a magyar kormány támogatását, mely segítséggel újították fel többek között a zaláni iskola épületét is. „Mindig számíthattunk a jelenlegi magyar kormány segítségére, amit mi, magyar állampolgárokként szavazatainkkal viszonozni is fogunk a jövő évi népszavazás alkalmával” – tette hozzá.

Az anyaország figyel ránk

Az eseményen Perczel László, Magyarország Csíkszeredai Konzulátusának konzulja tolmácsolta az anyaország üzenetét. „Ennek a kertnek, emlékhelynek a megújulása fontos lelki üzenetet is közvetít, éspedig azt, hogy a jövőbe nyugodt bizakodással kell tekinteni. Ez az emlékhely a nyugalmat és békét is szimbolizálja. Meggyőződésem, hogy mindannyian érezhetjük a magyar kormány őrző-féltő tekintetét, tapasztalhatjuk a mindennapokban kinyújtott karját és támogatását. Talán nincs is olyan közösség a Kárpát-medencében és világszerte, ki ne tapasztalta volna meg fizikai valóságában is mindezt. Ez a park is emlékeztessen erre bennünket. Ahogy mindennek elrendelt ideje van, nekünk a Jóisten a felemelkedés idejét adta. Az elmúlt tíz esztendőbe Magyarország ezt a nemzeti felemelkedést éli, köszönhetően az Önök hitének, kitartásának és munkájának, és nem utolsósorban az Önök szavazatának is” – emelte ki a konzul, arra kérve az egybegyűlteket, hogy jövő tavasszal nyilvánítsák ki akaratukat és véleményüket, szavazzanak a megmaradásra.

A sétatéri alkotások egyik legszebb háromszéki példája

Erzsébet királyné, Sissi különleges őrangyala volt a magyar hazának. A népi emlékezetben egyszerre testesítette meg a kor nőideálját, a fájdalmas anyai sorsot és a szabadságért folytatott küzdelmet. Az Erzsébet-kultusz ébren tartását szolgáló kertművészeti, sétatéri alkotások egyik legszebb háromszéki példája a zaláni emlékpark. A millenniumi és Erzsébet-kori fák, parkok történetét évek óta tanulmányozó Kis Emese, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző pedagógusa elmondta, Zalán a 76. település, ahol a tanítóképző folytatta emlékfás tevékenységét. „Kívánom, hogy a Zalánban ez alkalommal elültetett erdei fenyő, valamint a felújított Erzsébet-emlékpark lámpás legyen a közösség életében, hiszen ezek a létesítmények, fák elődeink üzenetét tolmácsolják, tanítva, lelkesítve bennünket, hogy nemzetünk egy újabb ezredévre nyerjen itt életet, hazát és jövőt.

Az eseményt Biszak Beáta, Csáki Kristóf Norbert és Keresztes Noémi, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző 9. osztályos tanulóinak ünnepi műsora színesítette.

Az emlékpark felújítását támogatták: a Vinca Minor Egyesület, Trio Impex, a bodoki tanács, Bartók Árpád, Wotsch Gyöngyvér, a Dália kertészet, Király Lajos, Ördög Lajos, Tövisi Tamás, Barabás György, Lakatos Attila, Málnási Viola és a Málnási család, Dálnoki Alpár és csapata.