Fiatal község, látványos haladás

Esztelnek mellett Kézdialmás az egyik legfiatalabb felsőháromszéki község, ami ezelőtt jó pár évvel döntött úgy, hogy leszakad Lemhénytől, és az önállósulás rögös útját választja. Ennek fő mozgatórugója Molnár István volt polgármester, későbbi községmenedzser volt, aki Gyergyai Csaba megbízott polgármester munkáját segítette. Közösen értékeltük ki az eddigi éveket, tapasztalatokat.

Zajlik a templomjavítás

A kézdialmási önkormányzat partnerségben a lemhényivel az utóbbi években számos más teendő mellett azt szorgalmazta, hogy a környék egyik leglátványosabb és egyben legértékesebb műemléképületét, a Szent Mihály hegyet koronázó barokk templomot felújítsa. Gyulafehérváron pályáztak, kudarc érte őket, de szerencsére felkerültek a támogatottak listájára, és el is startolt a felújítás. „Július elsejétől dolgozik a cég, jelenleg a várfal és a templomfal omladozó vakolatának a leverése zajlik. Elvittek egy régi padot restaurálni, én fényképen láttam, nem is hittem a szememnek, hogy ilyen munkát lehet végezni. Mi kivezettük a villanyt, megépítettük az utat. Régészek is vannak, akik feltárást végeznek, szerintem sok érdekességre fény derül” – részletezte az aktuális munka főbb tudnivalóit Molnár, aki szívügyének tekinti, hogy az építmény régi pompájába kerüljön vissza, és turistacsalogató látványosság legyen a használható templomon kívül a 2021. novemberi határidőre.

Megtekintettük az épületet, szakemberek felügyelete mellett több munkás dolgozott, a vakolat eltávolításával foglalkoztak. Az oldalsó bejáratnál máris találtak érdekességet, kiderült, hogy régen ablaknyílások voltak, azokat visszaállítják eredeti állapotukba – magyarázták érdeklődésünkre.

Bővülő, fejlődő infrastruktúra

Minden település legnagyobb problémáját az infrastruktúra képezi, ennek kapcsán Kézdialmás nagyon jó helyzetben van, minden évben bővítették az aszfaltozott utak számát, és a folyamat nem áll le. „Aki meglátogatja a községet, azt láthatja: az elmúlt években egyre több utcát aszfaltozunk, és nem téves az a szám, hogy 71%-a a községi utaknak bitumennel van burkolva. Ide tartozik természetesen az Almásrétre vezető út is, de az is a község részét képezi, ott van az egyes házszámunk. Jelenleg a tervezővel tárgyalunk, hogy három újabb utcára készüljön el a projekt, így a Baksa utcában 200 méteren aszfaltoznánk, 800 méteren érintett a Kapu utca és a Fűzfalu rész, ide betonozott sáncokat is létesítünk, Csomortánban a Várhegy utca van tervbe véve, ezt összekötnénk az Iskola-ággal, ez újabb 600 métert jelent. Mindkét településen az esővíz elvezetése okozza a főbb gondot, így a terv ennek figyelembevételével készül. A költségek nem kicsik: a Szent Mihály-hegyre vezető út egyedül 820 ezer lejbe került, ezt saját költségvetésből és a megyei tanács támogatásával sikerült megvalósítani” – magyarázta Molnár István.

Az infrastruktúrához tartozik a víz- és szennyvízhálózat bővítése is. „Tudatában vagyok, hogy már a csomortániak is megunták az ígérgetést, de nagyon lassan zajlik a folyamat. Telekkönyveztettük az összes csomortáni utat, ami után elkészült a szennyvízhálózat rajza és az ülepítő állomásunk bővítési terve is. Az iratcsomó a Vidékfejlesztési Alapnál (PNDL) van, 5,6 millió lejbe kerül a kivitelezés. Kaptunk egy levelet, egyelőre a finanszírozási pótlistán vagyunk. 2018. október 3-ától ott van az iratcsomó, de mivel 2000 lakos alatt vagyunk, várólistára helyeztek. Időközben, most szeptember másodikán az Országos Befektetési Alaphoz (CNI) is letettem a dokumentációt annak reményében, hogy valahol előrelépés történik ez ügyben” – részletezte a gondokat Molnár.

Az infrastruktúra javítását egy idén vásárolt traktor és pótkocsi, valamint egy nagyobb erőgép is segíti.

Egyház és iskola

„Nagyon jó a kommunikációnk az egyházzal és a tanügyi intézményekkel. Közös összefogással sikerült a leégett tornatermet újraépíteni, ez Tamás Károly iskolaigazgató úr és az önkormányzat közös munkájának az eredménye. 2012-ben adtuk át az új iskolaépületet, most a tornaterem felújításával egy időben az udvart is sikerült szépen rendezni. Csomortánban az iskola folyosóit lecsempéztük, korábban a nyílászárókat és a tetőt is cseréltük ki.”

A régi iskolaépületnek is rendeltetést találtak: a Böjte Csaba-féle családi otthont is befogadó, 18 gyerekkel délutáni oktatással működő épületben nyugdíjas klub és ifjúsági terem alakul hamarosan ki. „Idén sikerült pénzt kiszorítani és a tetőt megjavítani, megkezdtük a belső tér újraalakítását. Átépítettük a termeket, mellékhelyiséget alakítottunk ki, közben az épület elejénél betonnal burkoltuk a sáncot, a templomtól is sikerült az esővizet elvezetnünk. Az ifjúság egyik kedvelt találkozóhelyévé vált a községháza melletti park is, ahol polgári esküvőket is szívesen tartanak a helybeliek. Amúgy előző években az ifjúság eléggé aktívan tevékenykedett, beszálltak különféle rendezvények szervezésébe, azon kívül a falu idősebb lakosaira is figyelmet fordítanak különféle megmozdulások alkalmával.

Az egyházzal együttműködésben Almásréten ifjúsági tábor körvonalazódik, evégett tavaly a Bethlen Gábor Alapítványnál pályáztak és nyertek, elkészült egy tekintélyes lefödés, illetve kiöntötték az alapját egy nagyobb épületnek. „Ez a tábor elsősorban a kézdialmási és csomortáni gyerekeknek készül, de alkalomadtán a környékbeli gyerekeket is befogadhatja” – részletezte az egyházi tulajdonban levő területtel és létesítménnyel kapcsolatosan elképzeléseket.

Mérik a földeket, telekkönyveznek

A falun élők fő megélhetését a mezőgazdaság jelenti, így folyamatosan az utóbbi két és fél évben zajlik a földek újramérése. „A síkságnak 65 százalékát sikerült újratérképezni, úgy láttam, az emberek is elégedettek a méréssel, meg is érkeztek az első telekkönyvek. Nem azt mondom, hogy gőzerővel, de elég jól haladgatunk, ezelőtt két héttel (augusztus utolsó, szeptember első napjaiban – szerk.) is vagy hetven hektárt mértünk újra. 1432 hektárból 850 hektár van újra feltérképezve. Ezúton is köszönöm a lakosság megértését, türelmét és hozzáállását ehhez, mert ez senkinek sem könnyű, de egyszer muszáj megcsinálni” – fejtette ki a korábbi elöljáró.

Együttműködés a megyével

Egy sor munkálat és elképzelés nem valósulhatott volna meg, ha nincs meg a megyei tanáccsal való szoros együttműködés. „A megyei önkormányzat is besegített a tornatermünk újraépítésébe, az aszfaltozást is segítették, így a 12B községi utunk finanszírozásába 50 százalékkal szálltak be, de a többi projektünket is felkarolták. Bizton állítom, hogy az elmúlt 16 esztendőben, ha nem lett volna meg az együttműködés megyei és országos szinten, akkor nem így nézne ki a község” – summázott Molnár István.