Hirmondo

Fogadalmi búcsú Futásfalván

Fogadalmi búcsú Futásfalván

Szokás szerint Sarlós Boldogasszony napján, azaz július 2-án tartják Futásfalván a fogadalmi búcsút. A hagyományokhoz hűen idén is a környék papsága jelenlétében zajlott az egyházi ünnepség.

Kézdiszék második legjelentősebb búcsújáró helye a Perkő után a futásfalvi kegytemplom, ahová szokás szerint már egy nappal korábban megérkeznek az első hívek, hogy engesztelő virrasztáson vegyenek részt. Általában a búcsú napján érkeznek a keresztalják, akik számára gyónási lehetőség is kínálkozik. Az idei, 11 órakor kezdődő szentmisén a hétköznap ellenére szép számban jelentek meg hívek, becslésünk szerint mintegy kétszázan gyűltek össze a kegytemplom köré – köztük Daragus Attila és Luka Medárd torjai polgármester és alpolgármester, valamint Fejér László Ödön szenátor –, akik előtt a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum lelkiigazgatója celebrált szentmisét és mondott ünnepi szentbeszédet.

Amiért Futásfalva fontos
Ft. Berszán Lajos tb. kanonok, lelkiigazgató prédikációjában főként a gyerekek vallásos nevelésének fontosságára hívta fel a figyelmet, de előtte arról beszélt, mitől fontos a fogadalmi búcsú és annak helyszíne, Futásfalva.

Ft. Berszán Lajos tb. kanonokEhhez egyik meg nem nevezett paptestvére történetét hívva segítségül: „A plébános atya szóba állt néhány emberrel, akik elmondták: dolgozni mentek a faluba, de aznap, a fogadalmi búcsú idejére szülőhelyükön és idegenben is szabadnapot kértek, hogy meg tudják tartani ünnepüket. Az embernek szüksége van arra, hogy időnként lelkiekben felfrissüljön. Nagy szüksége van arra, hogy ebben a rohanó világban legyen egy napja, amikor csak a lelkével foglalkozik. Részt vehet egy szentmisén, leteheti lelkének a terhét, újjászületik, és nagyobb kedvvel kezd neki ismét a munkának. Kedves testvérek, gondoljatok arra, hogy a Szentlélek akarta, hogy ide – bár hét közben vagyunk – eljöjjetek, és letehessétek itt a lelketek terhét” – fogalmazott Berszán atya.
A tiszteletbeli kanonok azt is elmondta: ma, amikor a határok nyitva állnak, mindenki elmehet a világ más szent helyeire, Futásfalva a környéken élők, és nem csak az ők számukra, biztos pont marad elérhetősége miatt. „Voltak emberek Lourdes-ban, Fatimában, Medzsugorjéban, de akiknek nem futja sem pénzben, sem időben, azok eljönnek ide, hiszen ma azt ünnepeljük, hogy a Szűzanya útra kelt. Azért, mert meg kellett ossza szívének örömét, amit talán ott, Názáretben nem értettek volna meg, de tudta, hogy talál olyat, akinek megoszthatja szívének titkát. Nekünk most sokkal könnyebb elindulni, de abban az időben az útnak nehézségei voltak” – magyarázta a lelkiigazgató.

A gyerekekre oda kell figyelnünk
A gyerekek vallásos nevelésével kapcsolatban is elmondott egy tanítómeseként is felfogható történetet. „Még életünk hajnala nem kezdődött el, de megjelenik Istennél a személyiségünk, és ő bizonyos küldetést szán nekünk. Vannak, aki a szüleiken keresztül ismerik meg Isten szeretetét, s az szerint élnek, amit tőlük tanultak” – mondotta a kanonok, elmesélve hét legény történetét, akik apjuk temetése előtt mondták el lelkipásztoruknak, hogy úgy éltek, mint a szüleik, igyekeztek senkit nem bántani meg egy rossz szóval sem, arra is figyelve, hogy az apjukhoz hasonlóan még a trágár beszédet is száműzzék az életükből.

Az atya arra kérte a híveket, a gyerekeknek Bibliát is adjanak ajándékba – akár képeset –, mert abból rosszat nem tanulnak, s a jövő erkölcsösségének, a normalitásnak a zálogai az emberpalánták, akik az élet további zajlását ennek tükrében jól vagy rosszul fogják irányítani.
A szentmise a magyar himnusz eléneklésével ért véget, majd a hívek egyházi zászlókkal és egy kis Mária-szoborral megkerülték a templomot. Idén a lovas felvonulás elmaradt. <<

A futásfalvi búcsút 2002 óta tartják hivatalos római katolikus ünnepként, de már 1993 óta emlékhelynek számít. Ezelőtt 16 évvel a néhai futásfalvi plébános, Bálint Lajos érsek nyilvánította szakrális hellyé. Fő vonzerejét a Szent András tiszteletére elnevezett templomban található, a csíksomlyói Istenanya szobrának 1750-ben, fából készült másolata képezi, amelyről feltételezik, hogy a szabadságharc idején Esztelnekről menekítették Futásfalvára. Ez előtt a hívek még a fogadalmi búcsú alatt tartott szentmise idején is imádkoznak, bocsánatért esedeznek.
Az idei szentmisére is eljöttek a lujzikalagori csángók, sajnos, most kevesebben, mint a korábbi években. A számuk egyébként évről évre fogy azóta, hogy a szellemi vezetőjükként is felfogható, sorsukat a szívén viselő és emiatt a csángók apostolaként is emlegetett Jáki Teodóz atya eltávozott erről a világról. A 2013-ban elhunyt, népdal- és népénekkutató missziós munkásságának elismeréseképpen a Magyar Örökség Díjával posztumusz kitüntetett bencés atya volt az, aki a csángókat arra biztatta, jöjjenek el a futásfalvi búcsúra, ahol magyar misén vehetnek részt, hiszen az számos éven keresztül fehér hollónak számított szülőföldjükön, ahol most is gőzerővel zajlik az elrománosítás.
Hozzászólások