Gazdák a gazdákért

A Zágoni Gazdálkodók Egyesülete elsősorban legeltetési problémák megoldására jött létre 2013-ban, de idővel egyre átfogóbb szervezetté nőtte ki magát: például mezőgazdasági gépeket is vásároltak, amiket nem csak a tagok, de más lakosok használhatják – derült ki a Bokor Gábor egyesület elnökkel készített interjúnkból.

– Mi célból és kinek a kezdeményezésére alakult meg a Zágoni Gazdálkodók Egyesülete?

– A szükség adta, hogy szövetkezzenek a gazdák, mert a falu kis- és közepes állattartói szó szerint legelő nélkül maradtak. Néhány nagyobb gazda élt a jogos lehetőséggel, és bérbe vette a községi legelőket, a kisebb létszámú állattal rendelkezők pedig kiszorultak a falu közös tulajdonát képező állandó gyepekről. Ugyanakkor ki lettek szolgáltatva a bérlőknek, el kellett fogadniuk az általuk megszabott feltételeket, ha állataiknak legelőt akartak. A legelőkre vonatkozó törvénye előnyben részesítette a gazdaszervezeteket, így a nagygazdák szerződésének lejártával kérték és megkapták a tanácsi legelők használati jogát. Fontos tudni, hogy mind a polgármesteri hivatal, mind a helyi tanács részéről maximális volt a támogatás, mindenki megértette, hogy a zágoni állattartó gazdák nagy közössége kell élvezze a községi legelők adta lehetőséget.

– Hány taggal indult az egyesület?

– Az egyesület hét alapító taggal indult, de ez évenként változik, lényegében tagnak számít az, aki állatait az egyesület által bérelt területen kívánja legeltetni. Viszont nem könnyű megszervezni a legeltetést, egyre kevesebben vannak azok a juhászok, bácsok, akik esztenát létesítenének. Az állattartó gazdák az egyesületre hárítanának minden kötelezettséget (legyen esztena, kapják meg a jussukat, a juhok között legyen elegendő berbécs stb.). Viszont meg kell érteni: a szervezésben a gazdáknak kell kimondaniuk a végszót. 10-20 juhtartó fogjon össze, fogadjanak meg bácsot, egyezzék meg a feltételeket, az egyesület pedig a maga során biztosítja az állatlétszámnak megfelelő legelőt.

– Milyen előnyökkel jár az egyesületi tagság?

– Elsősorban azzal, hogy az állataik részére biztosítva van a legelő. De újból mondom: a legeltetés megszervezésében részt kell venniük a gazdáknak! Vagy inkább így: nekik kell eldönteniük a részleteket. De anyagi előnyökről is lehet beszélni. Például, az egyesület részt vállal az állatok legeltetési költségeiben, bepótol a bács által kért őrzési pénzbe. Nyilván, ahogyan a költségvetése engedi. Az évek során traktort, műtrágyaszórót, kukoricavető-gépet, krumpliszedő-kombájnt vásároltunk. Mindezek a falu – nem csak a tagság – rendelkezésére állnak. A Kovászna Megye Tanácsához benyújtott pályázat révén állatbegyűjtő, illetve karantén-központ építését kezdtük meg – ennek nagy haszna lesz az élőállat-értékesítés terén.

– Tavaly milyen sikereket ért el az egyesület, illetve milyen nehézségekkel kellett szembenézniük?

– Mindig azt tartjuk sikernek, ha a gazdák elégedettek. Az egyesület által bérelt községi legelők nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a falu állatállománya megmaradjon, a legkisebb gazdának is legyen jövedelme a jószág után. Az, hogy az állattenyésztők számára nem a legmegfelelőbb gazdasági pillanatokat éljük, nem róható fel az egyesületnek.

– Idénre milyen terveik vannak?

– Mint minden évben, folytatjuk a legelők karbantartását. 1400 ha legelőt bérelünk, de ebből alig 500 ha használható. Ez sok mindent elmond az állapotukról. Az élő állatok értékesítése a prioritások között szerepel, de ehhez újból a gazdák együttműködésére van szükség. Meg kell érteni: ha közösen, nagy mennyiségben adunk el bárányt, borjút, jobb árat kapunk, mintha egyenként, a kapun belül adnánk el belléreknek, ügyeskedőknek. Ők mi csinálnak? Aprópénzért veszik, aztán egy óra múlva jóval nagyobb áron adják tovább a portékát. Ezt a köztes láncszemet kell kiiktatni, és rögtön nagyobb bevétele lesz annak a gazdának, aki megdolgozik a bárányért, borjúért. De például a lehetőségek függvényében szakmai utak szervezését is tervezzük, például agrárkiállításokra. Az egyesület múlt kedden a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán is képviseltette magát. Ott voltak a magyar kormány képviselői is, jó hírekkel szolgáltak a székelyföldi gazdatársadalom számára.

Foto:

A gazdaegylet legelőt takarít Zágon környékén. 1400 hektárt bérelnek, de ebből csak 500 hektár használható