Kézdivásárhelyen egy idegen busz ütötte ki a biztosítékot
Kézdivásárhelyen rendbontás nélkül zajlik a szavazás. A főtéren ugyan feltűnt egy Prahova megyei kirándulóbusz, ami sokakban gyanakvást keltett, de mint megtudtuk, alaptalanul.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Nem dicsekedhetünk, ami a mezőgazdaságot illeti – válaszolta kérdésünkre Dimény Zoltán, Bereck elöljárója, amikor arról faggattuk, milyen évet zártak a nagyközség termelői. „A gabonatermésünk 50 százalékos volt, de néhol még ezt az arányt sem éri el. Igaz, olyan parcellák is voltak, ahol az előző évek terményét adta a gabona. A kukorica jól néz ki, de sok bajunk adódik a vaddisznókkal és a medvékkel. Nem lehet lőni őket, tabutémának számítanak. Megkértem a vadásztársaságokat – ami legjobban érint minket, az az almási vadászegyesület –, hogy valamit lépjenek. Annál is inkább, mert a vadásztársaságok ügykezelésében vannak olyan részek, amik érintik a mezőgazdasági területeket, de többszöri felkérésünkre sem reagáltak. A gazdák próbálják megvédeni a területeiket a vaddisznók és a medvék ellen, de nem eredményesen” – vázolta keserűen a falusfeleik gondjait a polgármester.
Hozzátette: olyan parcellákról is tud, ahol a kukoricát teljes egészében tönkretették a vadállatok, amelyek a könnyű eledel, az elszaporodott fejszám miatt kerülnek egyre közelebb a településekhez. „Ha azt állítom, hogy az embernek egy hektáron tízezer lejes kára van, akkor keveset mondok” – részletezte az elöljáró. Dimény Zoltán szerint nagyon kevés burgonyát ültettek a falusfelei. „Elment a kedvük az embereknek. Sok esetben nem tudjuk megvédeni a vadaktól, és tavalyi év is olyan volt, hogy sokan nem mertek burgonyába befektetni.”
A polgármester nem tud intézkedni
Az új jogszabály értelmében a polgármester és a helyi hatóságok többszöri panasz után elvileg ártalmatlaníthatják a vadakat, de Dimény Zoltán szerint erre kevés esély van. „Amikor itt volt a miniszter úr tanácsadója, nekiszegeztem a kérdést: miként lehet ezt kivitelezni? Elsősorban azért, mert a – tudomásom szerint – a megyében két olyan állatorvos működik, akinek van engedélye altatólövedéket kilövő puskára. Az hová fog menni, amikor tudjuk, nem csak Bereckben, Ozsdolán vagy a környező hegyaljai falvakban állandósult a vadállatok problémája, hanem a síksági településeken is, a medve mindenhol nagy károkat tett. Ott vannak Illyefalván is a medvék, hogy mást ne említsek. A medvét jelenleg kilőni nem lehet, ez mese. Előbb el kell altatni, be kell chipelni, fülszámot kell tenni, ha többször gondot okoz, akkor elvisszük, legalábbis elviekben. Mert a másik kérdés az, hogy hová vigyük? Jelen állás szerint Románia területén egyetlen vadásztársaság sem fogad medvét! Tehát: elaltatjuk a medvét, megtesszük az első lépést, habár – ahogy említettem – nincs, akivel. Milyen alapon döntjük el, hogy melyik a veszélyes medve? Szerintem az összes, még egy egér is az, ha sarokba szorítják” – fejtette ki Dimény az intézkedés hiányosságait.
„Az elaltatott medvét elviekben egy ketrecbe kellene tenni, azt fel kell tenni egy járműre. Eddig talán megoldható is lenne a dolog. De kinek a nyakára vigyük? Mi sem fogadnánk medvét, bár kell tudni, hogy ide azért hoztak. A juhászok látták, hogy befogott medvéket hoztak, elengedték Bereck környékén. Feketén tehát mások ezt űzik, de hivatalosan nem kivitelezhető. Ide Brassó környékéről hoztak, még a Magyarós-tetőn is engedtek el egyet. Olyan medvét hoztak ide, aminek nyakörve volt, ez itt, a faluszélén lévő kerteket látogatta előszeretettel. Mindenki nyugodtan mondhatná, hogy a polgármester megoldja a helyzetet, szabad kéz van adva. Csak egy dolog az elmélet, és másként fest a valóságban” – folytatta Dimény Zoltán a jogszabállyal kapcsolatos kifogásait. Szerinte ez a döntés csak arra volt jó, hogy az elöljárókra hárítsák a felelősséget, akik a maguk részéről a fentebb vázoltak miatt patthelyzetbe kerültek.
A vaddisznók jelenléte azért érdekes Bereckben, mert egyes helyeken a túlszaporodott medvék az állományukat kegyetlenül megtizedelték. „Én nem így látom a helyzetet. Tudjuk, hogy sertéspestis-járvány volt, a betegség a gyengébb állatokat elpusztította, csak az erősek maradtak meg. A medvék a sertéstetemet megtalálták, jól éltek az elhullott állatok húsán, egy darabig nem is jöttek a falu közelébe. A többi disznó megúszta, szépen szaporodnak” – vélekedik Dimény Zoltán.
Hány medve van?
A polgármester szerint a falu közvetlen közelében három medve ólálkodik, egyik méhkaptárokat is szétszedett. „A mezőn – a kukoricásokban – lényegesen magasabb a számuk, veszélyes most oda bemenni, lassan ott lehet hagyni a terményt. Ha úgynevezett csóréfejű, nem kalászos búzát vetünk, azt a vaddisznók és az őzek és a szarvasok intézik el. Olyan szarvascsordát láttam a katonaság környékén, hogy tíznél is több egyedet tartalmazott, három nagy szarvas volt közöttük, a többi tehén és borjú” – válaszolta a polgármester, aki szerint egy hárombocsos anyamedve is látogatja a települést.