Kezdődhet az építkezés

Kiadták és a tulajdonos rendelkezésére bocsátották tegnap az építkezési engedélyt a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpont megvalósításához. Egészen a rendszerváltásig nyúlik vissza Gazda József tanár úr álma, miszerint Kovásznán létrejöjjön a világnagyság emlékére szentelt intézmény. Úgy tűnik, magyarországi segítséggel révbe ér a terv.

– A rendszerváltás után határoztuk el, hogy Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot hozunk létre Kovásznán, párhuzamosan a csomakőrösi létesítményekkel. Akkor úgy képzeltük, téglajegyekből be tudjuk szerezni az építkezési költséget. Annyi jött be, amennyivel az alapokat le tudtuk rakni, de azt most el kellett távolítani, mert azóta tönkrement. Próbálkoztam támogatásokat szerezni, de minden kudarcba fulladt – idézte fel a múltat Gazda József ny. tanár, a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület elnöke. – Tavaly azonban megjelent az Orbaiszék című kötet, amelynek bemutatójára Lezsák Sándor, a magyarországi parlament alelnöke is eljött. Akkor meséltem el neki a régi tervemet, ő szívére vette az ügyet, neki köszönhetjük, hogy a magyar állam felkarolta az egészet. A tavalyi év utolsó napján utalták át a pénzösszeget, amely a tervezők elképzelései szerint fedezi az építkezést– magyarázta.

A terveket Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas építész, Makovecz Imre tanítványa készítette el, az ő munkáját segíti Szász-Veres Attila kovásznai építész.

– Elég nagy kihívást jelentett, hogy az elképzeléseit meg tudjuk valósítani a román szabványoknak megfelelően, de végül is sikerült három hónap alatt egy elég jó kompromisszumra jutnunk – mondta el Szász-Veres Attila építész. – Az épület alapterülete 230 négyzetméter, emelete is lesz. A tervek szerint a földszinten lesz egy központi épület, a Kőrösi Csoma Sándor-teremmel, valamint galériával ellátott konferenciaterem. Az emeleten pedig Gazdáné Olosz Ella-emlékterem kap helyet, illetve négy szoba, szálláshellyé alakítva. Az udvarra kitaláltunk egy tibeti fűszerkertet is, hogy „idehozzuk” a helyet, ahol Kőrösi tevékenykedett. Az építkezésre mintegy három millió lejt hagytak jóvá számunkra – részletezte.

A területet a református egyháztól kapta az egyesület. Balogh Zoltán református lelkész, kézdi-orbaiszéki esperes elmondta, két szempontból is öröm számára, hogy ez az álom megvalósul.

– Egyrészt az egyházközség részéről, másrészt a Fábián Ernő Népfőiskola vezetőjeként is az egyesület gyümölcsöző jövőjét látom ebben a kezdeményezésben – fogalmazott.

Gyerő József polgármester köszönetét fejezi ki az egykori polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek a segítő munkáért. Továbbá Lezsák Sándornak, a Magyar Országgyűlés alelnökének, aki felkarolta az ügyet, és kormányzati szinten harcolt, sikeresen tett lépéseket, hogy megkapják a szükséges finanszírozást. Hogy miért éppen Kovásznán épül fel az emlékközpont? – vetette fel a kérdést Gazda József.

– Kovászna egy fürdőváros, ahová a világ sok részéről jönnek vendégek. Hitem szerint, az épület felkelti majd az érdeklődésüket, bevonzza őket. Kedvet kapnak majd ahhoz is szerintem, hogy a 2,5 kilométerre lévő csomakőrösi emlékeket is felkutassák. Így ez Csomakőröst is emeli, nem elvonja, hanem felhívja a figyelmet majd arra, hogy itt egy kicsi faluban egy világnagyság született – összegzett az egyesület elnöke. 

A tibeti filológia megalapítója, Háromszék nagy fia azoknak a neves személyiségeknek sorába tartozik, akiknek munkásságát jórészt a nagyvilág tudományos műhelyeiben ismerik és értékelik. Ezen túlmenően rendkívüli életének számos vonása – a nyelvészműhelyek határain túl – a tömegek között is elevenen él. Emberi nagysága, tudományszeretete, szerénysége, önfeláldozása már életében példaképül szolgált honfitársainak. Rendkívüli személyisége költők, írók, művészek képzeletét ragadta meg. Könyvek és tanulmányok, költemények, elbeszélések, regények, képzőművészeti alkotások, emlékünnepségek, nevét viselő iskolák és művelődési intézmények jelzik azt a maradandó hatást, amelyet Körösi Csorna Sándor emléke népünk tudatában betölt…

Körösi Csorna Sándor a közismertnél szorosabb kapcsolatot tartott rokonaival, a szülőfaluval, az egykori háromszékiekkel. Bizonyságul szolgálnak erre testvérével, Gáborral, Gecse Béni és Kónya Sámuel körösi tanítókkal folytatott enyedi, göttingeni és ázsiai levelezése, családjának, Kőrös lakosságának küldött és hagyományozott jelentős pénzösszegei, valamint a kézdivásárhelyi határőr katonai nevelőintézetnek tett alapítványa is. Az utóbbit 1860-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium örökölte, és annak kamatjából a II. világháború kitöréséig az arra érdemes diákoknak jutalomkönyveket és pénzösszegeket adtak. A szülőföld népe büszke volt fiára, s ennek megnyilvánulási formái rendkívül változatosak. A tudós nemcsak nevet kapott Kőröstől, de nevet is adott neki, általa vált híressé a Kárpátok tövében meghúzódó kis székely falu.

Zágoni Jenő (Honismeret, 1984)