Olcsóbb lett a vagyonmegosztási pereskedés
A mindent átfogó dráguláshullám elkerülte a vagyonmegosztási perek költségét, egy törvénymódosítással számottevően csökkentették a perindítási illetéket, hogy segítsék a tisztázatlan helyzetek rendezését.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Vasárnap ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a Csángó Néprajzi Múzeum. A jeles alkalom keretében három kiállítást nyitottak meg, ugyanakkor egy könyvbemutatót is tartottak.
Dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Csángó Múzeum alapítója beszédében a múzeum működésének elmúlt 15 évét taglalta. Az intézmény kezdetben tájházként működött, majd a több kultúrát bemutató, vegyes – székely, szász, csángó, román, cigány – gyűjtemény, a csángó tárgyak mennyiségét és a csángó-ügy fontosságát szem előtt tartva, 2003-ban vette fel a Csángó Néprajzi Múzeum nevet.
Az alapító – akinek több évtizedes gyűjtőmunkáján alapszik a múzeum – elmondta, az elmúlt 15 évben jelentősen sikerült gyarapítani az állományt: több ezer tárgyat sikerült megszerezni, leírni, lefotózni és felleltározni. A múzeum voltaképpen a Babeş–Bolyai Tudományegyetem néprajzi tanszékének a háttérintézménye, nyaranta diáktábort szervez, amire a magyarországi partner tanszékekből is érkeznek érdeklődők.
Pozsony Ferenc kiemelte, az elmúlt 15 évben kalákában építkeztek. A múzeum indulása után létrehozták a Pro Museum Egyesületet, ennek elnöke Pozsony Ferenc, alelnöke dr. Dimény Attila, gazdasági intézője dr. Kinda István. A múzeum épületét, az alatta fekvő területet és tárgyi állományát a Pro Museum Egyesület birtokolja, viszont partneri kapcsolatban állnak a Székely Nemzeti Múzeummal. Mivel a Székely Nemzeti Múzeumot a megyei tanács tartja fenn, így kezdetben ígéretet kaptak arra, hogy egy néprajzos állást folyamatosan fenn tudnak tartani majd, azonban egy idő után az megszűnt, és azóta csak szerződéses viszonyban tudnak ott fiatal szakemberek dolgozni.
Az elmúlt 15 év során számos kiállítást nyitottak meg az intézményben, ugyanakkor több kiadvány is megjelent (Székely Zsolt: Régészeti kutatások az orbaiszéki Zabolán; Kinda István: A Csángó Néprajzi Múzeum és gyűjteményei; Jakab Albert Zsolt – Pozsony Ferenc (szerk.): Páva. Tanulmányok egy orbaiszéki faluról; Kinda István (szerk.): Beavatás. Tanulmányok a zabolai Fiatal Néprajzkutatók Szemináriumainak anyagából (2008-2011); Pozsony Ferenc – Kinda István: A Csángó Néprajzi Múzeum kandallócsempe-gyűjteménye; Kinda István – Pozsony Ferenc (szerk.): Orbaiszék változó társadalma és kultúrája; Kinda István – Könczey Elemér – Pozsony Ferenc: Zabola nevezetességei; Kinda István – Könczey Elemér – Pozsony Ferenc: Csángó Néprajzi Múzeum Zabola; Pozsony Ferenc – Dimény Attila: Zabola turisztikai térképe).
A múlt év végéig a múzeumot a helyi önkormányzat is segítette, elsősorban a tűzifa biztosításával, és a kiállítási tárgyak vásárlásához is hozzájárult. Jelenleg a Bethlen Gábor Alap támogatását élvezik.
A vasárnapi ünnepség alkalmával bemutatásra került Dimény Attila A polgárosodás társadalmi és kulturális hatásai Kézdivásárhelyen (1750–1944) című kötete. Ezt követően pedig A reformáció Európa keleti részén – Erdély című vándorkiállítást nyitották meg, melyet a Kelet-európai Német Kulturális Fórum (Potsdam), a Friedrich Teutsch Ház (Nagyszeben) és a Honterus Egyházközség Levéltára (Brassó) állított össze. Emellett Az erdélyi szászok kulturális öröksége című tárlat, valamint Egy zabolai székely gazdacsalád életmódja a 20. században című kiállítás anyagát is megtekinthették az érdeklődők. <<