Kis kézművesek és táncosok

Július 18–22. között zajlott a Turóczi Mózes Általános Iskolában a Táncos lábak, szorgos kezek nevű kézműves és néptánctábor. A tábort két év kihagyás után nyolcadik alkalommal szervezték meg, zömében környékbeli gyerekek részvételével, de voltak kisiskolások az Egyesült Államokból is.

A szervezők legtöbb ötven gyereket vártak, hogy megfelelő módon tudjanak velük foglalkozni, végül 48-an jelentkeztek Kézdivásárhelyről, Torjáról, Gelencéről, Csomortánból, Uzonból stb., de voltak ketten az Amerikai Egyesült Államokból is, ők innen emigrált, látogatóba hazatért szülők gyermekei. „Előkészítőbe beiratkozott és negyedik osztályt végzett elemisek vettek részt a táborunkban” – tájékoztatott László Mária tanítónő, táborvezető.

A kis táborlakóknak Ürmösi-Incze Mária-Terézia oktatta a néptáncot, ő első alkalommal volt a rendezvény vendége, a kézműves tevékenységeket a Turóczi Mózes pedagógusai vállalták fel önkéntességi alapon. „A foglalkozás 9–13 óra között zajlott, a gyermekek úgymond váltásban dolgoztak, egyik részük táncolt, a többiek addig kézműves foglalkozásokon vettek részt” – mondotta a táborvezető.

A nemezelést Kaján Klára tanítónő oktatta, Kadas Cristina tanítónő a gyöngyfűzés rejtelmeit mutatta be, Pakó Ildikó üveg- és fafestészetet tanított, a papírcsodák Karsi Mária és Árok Szilvia tanítónők vezetésével készültek, László Mária pedig fonalmunkák készítésére sarkallta a táborozókat. A Turóczi Mózes tanítóin kívül besegített még Torzsa Ibolya, a torjai Kicsid Antal-iskola tanítónője, aki a quilling (papírcsík-technika) fogásait mutatta be.

Ürmösi-Incze Mária-Terézia tevékenységét Lukács Irma magyar szakos és Sidó Xénia-Helga biológia szakos tanárnők segítették, de volt két hatodik osztályos „szárnysegéd” is, Kovács Jázmin és Perdi Petra személyében.

Rajtuk kívül még Sidó Anett és Tóth Ágnes nyújtott segítséget, két régi táborlakó, Kaján Rebeka (a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai kirendeltségének hallgatója) és Demkó Hanna (a Református Kollégium diákja) is hasonló céllal járt be a táborba. „Rengeteg olyan dolgot próbálhattak ki, amit otthon vagy tanórákon nem tudnak. A lényegük az, hogy amikor fejlesztjük a finommotorikus mozgást, akkor a tanulási képesség is fejlődik, ez a későbbiekben nagyon hasznos” – fejtette ki László Mária, hozzátéve, hogy a két év kihagyás nagyon éreztette a hatását, a járvány miatti kényszerpihenő látszott a gyerekeken, nem volt számottevő eltérés a nagyobbak és a kisebbek között, ez főleg a táncnál érződött. „Idén a legtöbb gyermek új volt, a régiek már kinőtték ennek a tábornak a korosztályát” – tette hozzá a táborvezető, aki ezúton is köszönetét tolmácsolta Voloncs Mária-Terézia igazgatónőnek, hogy befogadta a rendezvényt, illetve mindazoknak, akik hozzájárultak az idei sikerhez.

A tábor a gyermekek munkáiból álló, az osztálytermekben felvonultatott kiállítások megtekintésével, illetve táncbemutatóval ért véget, ez utóbbit a kánikulára való tekintettel most az oktatási intézmény tornatermében tartották meg, mindkét zárómozzanaton részt vettek a kicsik hozzátartozói.