Túrázni hívnak Kovásznán, a borvizek, források megismerése a cél
Újévi túrára hívják Kovászna város sportolni vágyóit szombaton. Az útvonal rövid és könnyű, ezért egészen a kisgyerekektől az idősekig mindenkinek ajánlják.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az 1738-as év Háromszéken erős földrengéséről emlékezetes, Kovásznán is nagy kárt okozott többek között a templomban is. Az 1742-es egyházi vizsgálat elrendelte a megrongálódott mennyezet kijavítását és a templom kőlábainak megerősítését. Adományokból megkezdték a munkálatokat. Az 1746-os vizitációs jegyzőkönyv fogalmazza meg először a faharangláb helyére torony építését. Tervbe vették a karzat építését is.
A fenti építkezések Imreh Sámuel új lelkész szolgálatával indultak. Tanulmányait Udvarhelyen, Nagyenyeden végezte. A nagyenyedi tanulmányai befejezése után hívta meg a nagybányai gyülekezet rektornak. Nyugat-európai tanulmányait a harderwijki egyetemen folytatta 1740-től. Kovásznára 1746 nyarán érkezik. A belvárosi református templom márványtábláján feltüntetett papnévsorban kovásznai tevékenységének kezdete 1748. Megválasztásában sokat nyomott a latban külföldi tanulmányútja. A kovásznai gyülekezet oda fejlődött, hogy igényt tartott a tudós lelkipásztorra mint az eklézsia rangját emelendő követelményre. Anyagilag megengedhette a megfelelő javadalmazást. Ebben Orbaiszékről csak Zabola előzte meg.
Imreh Sámuel hamar kivívta lelkésztársai megbecsülését, 1752-ben már az egyházmegye jegyzője, ám gyülekezetével nehezen fogadtatta el magát. A vizitációs jegyzőkönyvek a hívek elhidegüléséről, vitákról számolnak be.
1750-ben fogott a gyülekezet a torony építéséhez, de pénzhiány miatt megszakadtak a munkálatok, 1754-ben újabb gyűjtésbe kezdtek, s az évtized végéig feltehetően elkészült. 1758-ban a templomberendezés kibővítéséről intézkedik az egyházi közgyűlés. Az 1759-es vizitáció a templom „kő lábainak” kijavítását, a külső-belső meszelését írta elő. Következtek az új karzatok, a pulpitus kijavítása–kifestése–aranyozása. 1765 körül készültek el a munkálatokkal.
Imreh Sámuel 1775 körül már esperes (Csáki), Zoványi szerint 1773-tól 1797-ig(?), haláláig. Az 1775-ös vizitáció már cserefadeszkákkal kerített, cserepes, festett kórussal ellátott kőtemplomról szólnak. A cseréppel fedett torony és a templom tetőszerkezetének újabb javítására 1770-ben került sor.
A négy évtizedes építkezés mellett eklézsiaszakadás veszélyével is meg kellett küzdenie a lelkésznek, a vajnafalviak önállósodási kísérlete végül kudarcba fúlt. Mindezen nehézségek mellett pestisjárványok is sújtották a községet. Pl. Kovásznáról 1770-ben 8 embert vitt el a döghalál (Benkő József adata, idézi Csáki).
Hosszú életére, egyházi szolgálata megítélésére árnyékot vet császárpártisága a határőrezredek felállítása idején, osztrák kitüntetése a székelység ellenszenvét váltja ki. 1787. márc. 28-án temették el Kovásznán.
Szabó Etelka ny. magyartanárnő