Kovásznai arcok a múltból (8.)

Dancs Lajos Csomakőrösön született 1889. január 23-án, és Kovásznán hunyt el 1937. dec. 12-én. Kora jelentős kovásznai közéleti személyisége volt: bankigazgató, politikus, szervező, népnevelő, a helyi EMKE Daloskör elnöke.

1908-tól 1937-ig, haláláig, közel 30 éven át élete színtere Kovászna. Itt is alapít családot, felesége Becsek Irén, régi kovásznai család sarja.

Dancs Lajos 1908-tól foglalta el az eltávozott Lengyel Gyula után megüresedett kovásznai kántortanítói állást. 1920-ig volt tanító. A helyi EMKE Daloskör élén 15 évig állt, talán ez volt a legjelentősebb és a legmaradandóbb közéleti tevékenysége. 1911. jan. 15-én avatták fel dalárdájuk zászlaját. Vezetésével számos dalárdaversenyen vettek részt, elismerő okleveleket, díjakat szerezve az énekkarnak. Közülük kiemelkedik a Romániai Magyar Dalosszövetség II. kerületének hangversenye, amelyet 1929. július 25-én Kovásznán tartottak, a kovásznai EMKE Daloskör 20. éves jubileuma alkalmából. A nagyszabású rendezvény Erdély szerte kiemelkedő esemény volt. 20 dalárda vett részt 6000 taggal. Dancs Lajos elnökként a rendezvény fő szervezője és házigazdája volt.

Sokirányú tevékenysége miatt karvezetői szerepét 1924-ben átadta két tehetséges utódjának: Aracsi Lászlónak és a helybéli Barthalis Jenőnek, s csak az elnöki tisztet tartotta meg.

Megalapítója a Kovászna és Vidéke Hitelbank Rt-nek, igazgatósági elnöke és vezérigazgatója. A korabeli Magyar Párt járási tagozati elnöke, a vármegyei tanács tagja. A választások alatt szervező munkát végzett, ezért a román hatóságok többször bántalmazták, anyagilag károsították. A helyi EMKE, a Gazdakör, a Magyar Kultúrház és a Magyar EMKE Dalárda elnöke. Az Orbai Református Egyházmegye főjegyzője, tanácsosa.

Politikai cikkei a Brassói Lapok és a Keleti Újság hasábjain jelentek meg. Az Erdélyi Magyar Évkönyvnek is munkatársa volt. Fáradhatatlan életének viszonylag fiatalon súlyos betegség vetett véget, a kovásznai temető őrzi örök álmát.