Kulturális események Esztelneken

Az elmúlt időszakban is számos kulturális esemény, rendezvény színesítette Esztelnek életét, (a felcímben csak a legfrissebbeket soroltuk), a község lakói – kicsik és nagyok egyaránt – rendre fogékony közönségnek bizonyulnak. Csüdör Katalint, az önkormányzat munkatársát kértük, avasson be a történésekbe.

Esztelnekre „vágtatott” a Kincsem

Pár napja, november 27-én a közösséget alaposan megmozgatta a Kincsem című népszerű magyar film vetítése: ha számszerűsítenénk, Esztelnek lakosságának 24%-át tette ki a nézők száma. Természetesen nem csak helyiek voltak jelen, hanem a környék minden településéről érkeztek filmkedvelők.

– Bár viszonylag újnak mondható az esztelneki munkaköröm, sok évet tevékenykedtem már kulturális területen, így a kapcsolataim és a kultúra iránti szeretetem elkísért erre a munkahelyre is. Rendszerint úgy érkeznek előadások, vetítések stb., hogy megkeresnek bennünket az ajánlatokkal, mi pedig élünk a lehetőséggel. A község elöljárói pedig ebben teljes mértékben támogatnak – válaszolta kérdésünkre, hogy miként jutnak el a különféle előadók, előadások (jelen esetben egy mozifilm) Esztelnekre. – Tulajdonképpen így született meg a Kincsem vetítése is: beszélgettünk a filmről, ki látta és ki nem, viszont szeretné megnézni, aztán hirtelen ötletként jött, hogy hozzuk el a filmet Esztelnekre. Ebben ismét az ismeretségnek, barátságnak volt nagy szerepe, néhány levélváltás, és meglett az időpont. A kezdetben meghirdetett egy vetítésből ráadásul a nagy érdeklődés miatt kettő lett. Ez az igazi elégtétel számunkra, akik kigondoljuk, vállaljuk, és megcsináljuk ezeket a programokat: hogy mindenki mosolyogva távozik. Fontos számunkra a közösség, és az is, hogy egy-egy rendezvényen feltöltődjenek az emberek, és természetesen igényeljék a következő eseményt – részletezte Csüdör Katalin. Hozzátette: a karácsonyra való készülés részeként az adventi időszakban minden szombaton 18 órától gyertyagyújtás lesz az óvoda előtti téren.

„Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen…”

Legutóbbi Esztelnek Körképünkben írtunk részletesen arról, hogyan alakult a helyi néptánccsoport sorsa az elmúlt évek során, és beharangoztuk azt is: hamarosan névadó ünnepséget tartanak. Az esemény november 3-án zajlott a helyi kultúrotthonban, az est fergetegesre sikerült, és most már az sem titok, hogy a Hamuvirág nevet vették fel.

A műsor nagyszerű volt, a hangulat pedig kitűnő, amit aligha lehetett volna fokozni. A táncosok három korcsoportban léptek színpadra, nagy sikert arattak, amit a lelkes közönség vastapssal jutalmazott. 
Fülöp István iskolaigazgató nyitotta meg a rendezvényt, méltatta az ünnepséget, vezette le az előadást, és ismertette a névválasztás körülményeit is. 
Az „ünnepi jelképet”, a Hamuvirágot, amely a táncegyüttes neve és jelképe is lett ez alkalommal, Varga Attila községmenedzser mutatta be a közönségnek. Ünnepi beszédet mondott Domokos Ferenc polgármester, majd átnyújtotta ajándékát az együttesnek: az erre az alkalomra készült gravírozott trófeát, valamint bannert. 
A néptáncoktatásban kifejtett tevékenységükért elismerő oklevelet kaptak az egykori, valamint a jelenlegi néptáncoktatók: Marthi Zsuzsa és Bartók Botond, akiknek a munkája nélkül létre sem jöhetett volna a rendezvény. Az ünnepélyes perceket vidám hangulatú bál követte.

„18 éves csodálatosságom”

November 17-én, pénteken egy évfolyam tizenkét fiatalját nagykorúsították Esztelneken, fele-fele arányban fiúkat és lányokat. Verses-zenés összeállítással készültek a nagy alkalomra, valamint Nóti Károly Lepsénynél még megvolt cimű kabaréjelenetével. A keringő és a hivatalos ünnepség után megható pillanatok következtek: a fiatalok első táncukat a szülőkkel lejtették.

Köszöntötte őket Domokos Ferenc polgármester, majd Varga Attila községmenedzserrel együtt adták át nekik az okleveleket, egy-egy szál virágot, és a község címerével ellátott emlékplakettet a következő Szilágyi Domokos-idézettel:

„18 éves csodálatosságom
Nem ezt, nem amazt – mindent akar -…
Nem erre szerződtem?
Nem.
Jobbra szerződtünk mindannyian.”
A fiatalokat Varga Katalin tanítónő, Bartók Botond, valamint Csüdör Katalin segítette a nagy eseményre való felkészülésben.

Azzal az intelemmel engedték az ifjakat útjukra: „kívánjuk, hogy siker és szeretet vegye körül őket mindig, mindenhol, és az, ami elkezdődött kiskorukban, mindig kösse össze őket. Bár tudjuk, hogy az idő és ők maguk szabhatják meg, hogy kapcsolatuk mivé válik, mennyire lesz mély, azt kívánjuk, tudják bármikor ott folytatni, ahol abbahagyták, akár évek múlva is, még ha időközben kényszerből el is válnak útjaik”.