Lélekjelenlét a Kádár László Képtárban

„Nagy Lajos fotói a nézőt látni tanítják, hogy a megtalált pillanatban a mindenről szerezzen ismeretet” – fogalmazott Deák Ferenc Loránd művészettörténész pénteken a Kádár László Képtárban, Nagy Lajos fotóművész Lélekjelenlét című kiállítása megnyitóján. A tárlat a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház támogatásával jött létre, február 28-ig látogatható az aktuális járványügyi szabályok betartásával.

Konnát Rita köszöntötte az egybegyűlteket a péntek délutáni megnyitón. Mint mondta, a fotóművészt a kovásznaiak számára nem igazán kell bemutatni, hiszen fürdővárosi gyökerekkel rendelkezik.

Nagy Lajosnak több mint 100 kiállítása volt már a világ különböző pontjain. Tagja a Romániai Fotóművészek Szövetségének, alapítója a Magyar Fotóművészek Világszövetségének. 2014-ben elnyerte a Nemzetközi Fotóművészek Szövetsége által odaítélt legmagasabb, platina kitüntetést. Magáénak tudhatja az év fotóművésze címet is, amelyet Romániában és Magyarországon egyaránt megkapott – ismertette Nagy Lajost a képtár vezetője.

A kiállítást dr. Deák Ferenc Loránd művészettörténész, magyartanár méltatta. Mint mondta, Nagy Lajos fotóinak megtekintése közben folyamatosan belefeledkezhetünk az általa megteremtett világ kitekintő ablakaiba. Amint beszédéből kiderült, a kiállított fényképek három fő téma köré épülnek: a természet és lakói, emberek láttatása, valamint az utazás.

– Természetfotóin a növények és állatok karaktervonásokkal lépnek elő, a felnagyítás által a mikrokozmosz mesél a bolygónkról. Amire fotóin keresztül ráeszmélhetünk, hogy a zavartalan természetben nincs groteszk, és nincs torz – mondta dr. Deák.

A művészettörténész szerint Nagy Lajos az utazó ember többlettudásával él köztünk. A fotóin megjelenő pillanatok azt sugallják, mintha az utazás is egy szigorú kompozíciót követne. Fotói idegen tájak festőpalettájaként tárulnak fel. Túllép a néprajzos dokumentáción vagy a társadalmi helyzetjelentésen. Képeket szerkeszt, az egyértelmű kompozíciót pedig a színek kontrasztjai erősítik – tette hozzá a művészettörténész.

– A fényképeken erős kontraszttal találkozhatunk, amelyben a fiatalság és az öregség ellenpontja emelkedik fel. A fiatalok életereje a beavatások szertartásában kel életre, az öregek az időből kiesve a létezés kiszolgáltatott állapotába lépnek át. Torz ráncok rémületeként, vagy gonosz vigyorként futnak végig az arcokon. Nagy Lajos kivár, amíg a pózokba meredt arcokról lehull az alakoskodás, és előlép az ember meztelen természete – zárta gondolatait dr. Deák Ferenc Loránd.

Nagy Lajos fotóművész végül nosztalgiával fűszerezett köszönettel fordult a látogatókhoz. Mint mondta, 1957-ben kapta meg első fényképezőgépét, majd a ’80-as évek elején csatlakozott az első fotóklubhoz Kézdivásárhelyen.

– Gyermekkoromban a kovásznai stúdiókban fotóztam, és akkor láttam egy gyönyörű téli tájképet, amelyet egy grafikus készített. Elgondolkodtam, vajon fotóban hogyan lehetne megmutatni ugyanezt. Valahol ez késztetett arra, hogy megpróbáljam, ez volt az indíttatás, hogy elinduljak ezen a pályán – mesélte a művész.

Mint mondta, tavalyelőtti 70. születésnapja alkalmából Nagyváradon rendeztek egy kiállítást ottani barátjával, ahhoz válogatott össze 130 fényképet.

– Olyan fényképeket válogattam be, amelyeket díjaztak különböző szalonokon a világban. Ebből aztán százat állítottunk ki Nagyváradon, aztán Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban pedig hatvanat. Azokat hoztuk most el ide, Kovásznára. A kiállítás címét Lung László Zsolt, a Vigadó igazgatója adta. És azt hiszem, végül is találó, hiszen a fotós mindig ott van lélekben, és a képek akkor sikerülnek igazán, ha a lelkek találkoznak. Legyen szó emberről, állatról, növényről, természetről. A fényképésznek közel kell kerülnie a témájához, csak akkor tudja igazán megmutatni, láttatni – magyarázta Nagy Lajos.

Az esemény hangulatát a Vajna Jáson, Mihaiteanu Koszti és Szász Mihály alkotta trió nosztalgikus dalai emelték.

A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) fotószakosztályának szervezésében a KÁMME Fotóműhely – Fókuszban a hitéletünk című fotókiállítása erdélyi körútján a kovásznai belvárosi református egyház közösségi termébe érkezik. A megnyitó február 13-án, vasárnap a 11 órakor kezdődő istentisztelet után lesz. A házigazda nt. Balogh Zoltán esperes, köszöntőt mond Bedő Zoltán, a SZMÚE elnöke, a kiállítást megnyitja Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője, a tárlatot bemutatja Huszár Szilamér, a SZMÚE fotósszakosztályának koordinátora, a kiállítás erdélyi kurátora.