Tavaly augusztusban alakult meg Kézdiszentléleken a Lau-Do Egyesület, amelynek egyik fő célja a közösség formálása, valamint a kultúra felélesztése. Dávid István, az egyesület elnöke számolt be lapunknak a kezdetekről, a tervekről, valamint szó esett az egyesület zenekaráról is.
– Mi célból hoztátok létre a Lau-Do Egyesületet? Mikor?
– Tavaly, augusztus 16-án alakult az egyesület annak céljából, hogy a kézdiszentléleki egyházközség mellett segítséget, támogatást és jogi hátteret biztosítson a Szakács Antal egyházi kórusnak, valamint a nemrég megalakult Lau-Do, gyerekdalokat (is) játszó könnyűzenei együttesnek.
– Kik az egyesület tagjai?
– Jómagam vagyok az elnök, Ábri Béla az alelnök, Olărașu Miklós Éva titkárnő, Csüdör Barnabás és Csüdör János egyesületi tagok.
– Az egyesülettel egy időben a zenekar is megalakult?
– Már azelőtt is léptünk fel ebben a felállásban a zenekarral, addig Csiribiri néven, és miután megalakult az egyesület, felvette a zenekar is a nevét, így lettünk Lau-Do zenekar.
– Honnan ered a Lau-Do név?
– A Laudate Dominum (Dicsérjétek az Urat) latin kifejezésből, csak mivel a jelenlegi jogszabályok nem tették lehetővé ennek használatát, rövidítenünk kellett, és így maradt a Lau-Do, ami önmagában is értelmet hordoz, hiszen jelentése: dicsérni.
– Milyen feladatokat lát el az egyesület?
– Mivel nemrég alakultunk, egyelőre csak a zenekarral voltak fellépéseink, azonban az idei évre több eseményt és tevékenységet is tervezünk. Szeretnénk a kórus számára továbbképzős lelki napot tartani, közösségi és egyházközségi napot szervezni, koncerteket adni a zenekarral, vendégkórusokat fogadni a templomunkban. A tavaly már elindult ez a folyamat, hiszen a kézdivásárhelyi Cantus Kamarakórus advent harmadik vasárnapján koncertezett templomunkban, Fórika Balázs vezényletével.
– Mit fed a továbbképzős lelki nap? Azon csak kórustagok vehetnek részt?
– A kórustagok családtagjai és hozzátartozói is részt vehetnek. Tavaly úgy oldottuk meg, hogy délelőtt műhelymunka és elméleti oktatás zajlott, azt követte egy közös ebéd, majd délután csapatösszerázó; idén is hasonlóan tervezzük, a nyár folyamán.
– Térjünk át az egyesület zenekarára. Hogyan születnek a szerzeményeitek? Miből merítetek ihletet?
– Ez változó, annak függvényében, hogy ki a célközönség. A gyerekelőadás témájában egyeztettünk és véleményt kértünk a helyi oktatóktól, hogy melyek azok a dalok és népi játékok, amelyeket a gyerekek ismernek, és amelyre szórakozni tudnak. Mindenképp beleépítjük azokat a dalokat is, amelyeket mi is hallgattunk gyerekkorunkban.
– Melyek ezek?
– Kolozsváros, olyan város, Cickom-cickom, Kis kece lányom és a többi. Számunkra fontos, hogy az óvodás, kisiskolás vagy akár gimnazista gyerekeknek is olyan mese- és zenevilágot teremtsünk, amely eltér a jelenkor futurisztikus és durva világától. Ez egy olyan világ, amelyben visszacsengenek a saját, szép gyerekkorunk dalai és meséi. A magyar népmesék izgalmai, amikor drukkoltunk a hercegnek, hogy kiállja a próbákat, legyőzze a gonoszt, és elnyerje jutalmát. Zenekarunk feldolgozásában felcsendülnek többnyire Gryllus Vilmos és Halász Judit dalai, valamint népi gyerekjátékokat, mondókákat és kiszámolókat is belecsempészünk előadásainkba.
– Ha nem gyerekkoncertről van szó?
– Elsődleges szempontunk, hogy minőséget és ne mennyiséget nyújtsunk. Koncertjeinket általában verses-zenés formában állítjuk össze. A verseket és dalokat az adott témához kötjük, gondolok itt egy húsvéti, karácsonyi, akár adventi koncertre.
– Hogyan épül fel egy koncert?
– Verseket és dalokat keresünk, amelyeket úgy illesztünk egymáshoz, hogy ne legyen törés a két műfaj között.
– Kikből áll az össze az együttes? Ki milyen hangszeren játszik?
– Nyolcan alkotjuk az együttest: Ábri Béla (hegedű, furulya, ének), Bartók Botond (dob), Ábri Boglárka, Molnár Tímea és Marthi Szilvia (vokál), Gergely Botond (basszusgitár), Vargyasi Szabolcs (billentyűs), Dávid István (szólóénekes, gitár). Emellett Bartók Botond, Ábri Béla és jómagam foglalkozunk a háttérmunkával, az esetleges hangosítással, illetve a dalok és versek kiválasztásával, összeállításával. A munkánkat segíti Vajna Réka magyar szakos tanárnő is, aki átnézi a kiválasztott tartalmakat, és javaslatokat, tanácsokat fogalmaz meg.
– Több koncertetek is volt az elmúlt egy hónapban, milyen érzés volt eléggé friss zenekarként színpadra lépni?
– Számomra igazi nosztalgikus pillanatokat okozott, hiszen V. osztályos koromtól egészen líceum végéig többször is léptem színpadra, és pár év elteltével kellemes volt ezt újra átélni. Így zenekarként, együtt nagy lépés volt, és jóleső érzés, hogy a kézdiszentléleki koncertünk után további négy helyszínre (Torja, Esztelnek, sepsiszentgyörgyi Krisztus király-templom, imecsfalvi templom) kaptunk meghívást.
– Milyen visszajelzéseket kaptatok a koncerteket követően?
– Meglepően sok pozitív visszajelzést érkezett, amelyek megerősítettek abban, hogy továbbra is folytassuk azt, ami belevágtunk.
– Hol látod az egyesületet és a zenekart öt év múlva?
– Ez eléggé nehéz kérdés, így félévi távlatból, azonban remélem, hogy az évek alatt számos eseményt, tevékenységet, koncertet és egy igazi közösséget tudhatunk magunkénak, amelyben rengeteg szép élmény lapul.