Megtartó ereje van a Csoma-napoknak

Április 4-6. között kerül megrendezésre a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület főszervezésében, a helyi önkormányzat által kiemelt kulturális programként támogatott Kőrösi Csoma Sándor-napok. Az immár 30. alkalommal tető alá hozott rendezvény kapcsán Gazda Józsefet, az említett civil szervezet elnökét kértük, elevenítse fel a annak múltját, és beszéljen a jövőről.

Gazda József múltidézése 35 évre mutat vissza, hiszen már 1984-ben meg akarták ünnepelni a keletkutató születésének 200. évfordulóját. A hatalom akkor úgy döntött, hogy megálljt parancsol a rendezvénynek: rendőrök lepték el a vidéket, embereket igazoltattak, fényképezték őket. A rendszerváltást követően azonban ismét felszínre tört a helyiekben, hogy a nagy keletkutató Kőrösön született, és a település lakóinak kötelességük ápolni az emlékezetét. Így 1990 márciusában több mint 20 személy – köztük Fábián Ernő, Gödriné Molnár Márta, Szabó Etelka tanárok, Gazda József tanár – közreműködésével létrehozták a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületet.

A Csoma-napok eredeti célja is az volt, hogy méltóképpen megemlékezzenek Kőrösiről, emellett pedig kiadványokat jelentessenek meg, tudományos értekezletet tartsanak. A legelső rendezvény egynaposra sikeredett, a következő években pedig hét naposra duzzasztották. Azonban azt a programot hosszútávon már nem bírta a város, így kristályosodott ki végül a mostani háromnapos ünnepség.

Gazda felidézte, az első tíz évben még más volt a helyiek hozzá állása a rendezvényhez, hiszen akkoriban nem volt lehetőség az önkormányzatnál pályázni, hanem támogatásért házalniuk kellett a szervezőknek. A vendégeket – az anyagiak hiánya miatt – nem szállásolhatták a hotelekben, hanem a helybeliek, családok fogadták be őket. A nyugalmazott tanár megemlítette, csak nála 7-8 személy lakott a Csoma-napokon.

Az egyesület elnöke szomorúan jegyezte meg, hogy az évek alatt a közöny sajnos egyre terebélyesedik, ezen meglátásának már többször is hangot adott. Úgy véli, az érdektelenséget elsősorban az értelmiségi rétegből kellene kigyomlálni, mert még a tudományos konferencia – a maroknyi érdeklődőt leszámítva – sem vonzza a műveltebb réteg képviselőit.

Azt viszont örvendetesnek tartja, hogy van egy kisebb, de annál keményebb mag, akik lelkesek, azonban köztük sem találta még meg utódját, akinek a stafétát átadhatná. Nem azért, mert nem szeretné: eddig nem igazán akadt jelentkező az egyesület vezető tisztségére. Az utódlás kérdését pedig meg kell oldani – vélekedik. Szeretné, ha a Kőrösi Csoma Sándor-napok továbbra is élne, mert mint mondta, ez az ünnep, amelynek az az üzenete, hogy tiszteljük értékeinket, ezért tekintsünk a rendezvényt megtartó erőnek.