Tíz éve keresik a kincset
Többek között táncház, koncert és látványos gálaműsor várja az érdeklődőket december 22-én, vasárnap a sepsiszentgyörgyi Szabó Kati Sportcsarnokban. Így ünneplik a tíz éve alakult Kincskeresők Néptáncegyüttest.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Takács Lajos református lelkész érdeklődésünkre elmondta: eredetileg nem számítottak arra, hogy pályázati úton tudják felújítani a templomot, a presbitériummal közösen döntöttek úgy, hogy önerőből megkezdik a munkálatot. „Elkezdtük a tervezést, aztán volt egy informatív bekérés az egyházkerület részéről, így mi elvégeztük a számításokat, és felterjesztettük a püspökséghez, majd értesítettek, hogy megvan a szükséges pénz, kell pályázni. Elkészítettük a projektet, Magyarország kormánya 22 millió forintot fordított erre a célra” – tudtuk meg a református lelkésztől, aki hozzátette, szerencséjükre a műemlékvédelemnél el volt indítva a folyamat, így az sem akadályozta a munkálatok mihamarabbi megkezdését.
Az összegből a templomtorony teljes külső és belső felújítását meg tudják oldani, beleértve a tetőszerkezet cseréjét. Az építményt a legmodernebb villámhárítóval látják el, és az összegből még egy négyszámlapos toronyórára is tellett. Ezen kívül újravakolják az épületet, a toronybelsőbe új feljárat kerül, és a dúcba vezető lépcsőket is felújítják. A lelkész reméli, hogy a munkálatot még idén be tudják fejezni, a szalagvágást nyárra terverzik.
Ezelőtt mintegy tíz évvel – amikor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök töltötte be a kulturális miniszteri tisztséget – 75 ezer lejt kaptak a szaktárcától a templomhajó külső felújítására, míg rá mintegy három évre a belső is megújult. Ami várat magára, az a templomhajó tetőszerkezetének és a gyülekezeti teremnek a renoválása – tudtuk meg Takács Lajostól.
A legmagasabb torony
Az épület nagyon jelentős volt korábban is, hiszen még Orbán Balázs is a következőket jegyezte fel róla A Székelyföld leírásában: „Alsó-Csernátonban a reformátusok egyháza ugy régészeti, mint történelmi tekintetben egyaránt érdekes, midőn azért annak képét melléklem, egyszersmind rövid ismertetését adni szükségesnek itélem. Ez egyháznak Felvidéken mindenüvé ellátszó tornya legmagasabb Háromszék minden tornyai közt, pedig az csak törpitett kiadása a régi toronynak, mely Erdély legmagasabb tornya volt egykoron; az egyházközségi jegyzőkönyv szerint 36 ölet haladván annak egész magassága, hanem az 1836-ki nagy tüzvész alkalmával meggyúlt e torony fedele, leolvadtak régi jeles harangjai, elégett a szintén nevezetes ódon egyház, s csakis a templomot környező várkastély ódon, ostromokkal daczolt falai álltak ellent a pusztitó elemnek, ugy hogy azok még most is teljes épségben fennállanak, uralogva az időt akként, a mint uralogták a harczvihart és tüzvészt.”
Az Orbán Balázs által említett 36 öl mai mértékegységben 68 métert (!) jelent, amit Takács Lajos is megerősített. A lelkész szerint a torony magassága most 31 méter körül van, ami – figyelembe véve, hogy az építmény eleve magaslaton fekszik – fenséges kilátást biztosít a környékre.
A műemléktemplomot a 15–16. században magas várfal vette körül, amelyeknek egy része még ma is áll. A várfalak megvédték a templomot és az oda húzódó embereket az 1658. és 1661. évi tatár betörések ostromától. Sajnos a pénzből nem futja az egykoron három bástyára támaszkodó falak restaurálására, de a munkálat így is nagy jelentőséggel bír.