Méhek nélkül nehéz az élet

Bár el-elrepülnek mellettünk, időnként meg is szúrnak, mégis ritkán gondolunk arra, milyen fontos szerepet töltenek be az életünkben a méhek. Az apró, de szorgos rovarok hatalmas munkát végeznek, beporozzák a virágokat, nektárt gyűjtenek. A méz és a méhek fontosságára is rávilágított a Mézédes napnak keresztelt rendezvény, amit a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés hozott tető alá múlt szombaton.

Az időjárás a szervezőkkel volt, a vetési varjak pedig ilyenkor a mezőn vannak, így mondhatni, minden kedvezett egy tökéletesnek mondható, családias rendezvény lebonyolításához, amihez a kézdivásárhelyi önkormányzat is hozzájárult. A parkban lévő filagória előtt a Gergely Tamás és Szóró Dorina által vezetett Felsőháromszéki Ifjúsági Fúvószenekar biztosította a zenei aláfestést, a fúvósok diktálta ritmusra díszes lobogókkal vonultak fel a csíkszéki, gyergyószéki, háromszéki és udvarhelyszéki mézlovagrend tagjai, a Maassluis Nyugdíjasklub, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, a Rák Ellen a Jövőért Egyesület, valamint a Benedek Elek Óvoda kis óvodásai méhecskéket ábrázoló öltözetben.

A rendezvény moderálását végző Józsa Irén tanárnő sorra szólította a mézlovagrend tagjait, hogy röviden ismertessék a tevékenységüket, ezt a fúvósok egy-egy rövid előadása tűzdelte, közben a közönség soraiban a Nők Egyesületének a tagjai finom mézes pogácsát és teát kínáltak. A mézes pogácsa egyébként a rendezvény ötletadója, amint azt Csüdör Katalin megosztotta lapunkkal. Mivel Kézdivásárhelyen nagy hagyománya van a mézeskalács vagy -pogácsa sütésének, így adódott a nap szervezésének a gondolata, ehhez a felsorolt civil szervezeteken, székelyföldi méhészeken kívül a Zöld Nap Egyesület tagjai, a Báró Wesselényi Miklós könyvtár is csatlakozott. A természetvédők a gyerekek számára szerveztek foglalkozásokat, a könyvtár két munkatársa, Vántsa Judit igazgató és Bokor Magdolna könyvtáros az intézmény mézzel és méhekkel kapcsolatos kiadványait helyezte közszemlére standjuknál, az érdeklődőket Milo maci kísérte figyelemmel, aki akart, az pedig ez alkalommal ingyen iratkozhatott a könyvtárlátogatók közé. Beke Ernőnek köszönhetően régi méztároló edényeket lehetett megtekinteni, egy hangulatosan elrendezett kis téren pedig Deák Mihály kézdivásárhelyi méhész tartott részletes, de közérthető előadást a méhekről, méhészetről, mézről, a bemutatóját a felhasznált eszközök ismertetésével színezve. A nap folyamán fellépett még a Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring kórusa és Gyöngyvirág tánckara, Bakó-Fazakas Zsuzsa óvónő zenés-táncos gyermekprogramra invitálta az érdeklődőket.

A mézről és a méhekről

A napon több termelőnél lehetett portékát vásárolni, őstermelők kínálták az akáctól a havasi mézig terjedő árut, eredeti méhviaszból készített dísztárgyakat vagy gyertyát, de hagyományos mézes pogácsát is lehetett vásárolni. Szász Ilyés Korondról érkezett, és standjánál krémméztől erdei mézig, viaszgyertyáktól dísztárgyakig mindent lehetett vásárolni, díszítésként pedig szülőföldje gyönyörű kerámiáit használta. „A havasi mézünk, ami híres, az erdei mézből, ami a legértékesebb, sajnos, kevés van. Hársmézet, akácmézet, krémméz-különlegességeket – ribizlist, homoktövises, málnást stb. – is kínálunk” – mondotta érdeklődésünkre a 300-400 kaptárral dolgozó méhész.

Felesége, dr. Tófalvi Melinda Szász Ilyésné, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának óraadó tanára, civilben korondi méhész a téma igazi szaktekintélye, aki készséggel válaszolt a kérdéseinkre.

„Hogy mi a krémméz? Egy irányított kristályosodási folyamat eredménye, amit a fogyasztók még mindig nem igazán kedvelnek, pedig nagyon fontos lenne így enni a mézet, mert melegítéssel sok tápanyag elveszik. Ha krémmézesítjük akkor tulajdonképpen nem egy olyan szilárd tömböt kapunk, hanem egy lúdzsírszerű állagot. Kihasználva a hely adottságait, értékeit és mindezt társítva a saját kreativitásunkkal, a helyi gyümölcsöket kevertük bele ebbe a kristályosodó mézbe. Áfonyát, homoktövist, málnát, fekete ribizlit adagolunk a mézhez. Az Ajurvédában olvastam, hogy a méz erősíti akár a gyógynövények hatását, kiegészíti az egyensúlyát vesztett szöveteket, a felsorolt gyümölcsök gyógyhatását erősítve ily módon” – tudtuk meg dr. Tófalvi Melindától.

Az erdei méznek az a különlegessége és az értéke, hogy tele van nyomelemekkel, a szervezetünk könnyen tudja hasznosítani. „A furcsasága az, hogy nem virág eredetű, hanem a parazita rovarok a fák nedveiből kiszívott, majd belőlük származó kiválasztási terméke, tehát gyakorlatilag fa eredetű. A rovarok a fa nedveiből a fehérjét hasznosítják, ami mindössze 3–4%, a többi pedig megjelenik a leveleken, mint egy harmatcsepp. Ezeket először a hangyák fogyasztják, de ősz felé már sok pötty megjelenik a leveleken. Mivelhogy édes, a méhecskék ezeket begyűjtik, harmatmézzé alakítva át, ami az emberi szervezet számára nagy értékkel bír, a méhek számára viszont már kevésbé egészséges, főleg telelés szempontjából” – nyomatékosított az egyetemi előadótanár.

A szakembertől azon mondás valóságtartalmát is firtattuk, amit egyesek Albert Einsteintól eredeztetnek, miszerint méhek nélkül a földi életnek egy vagy négy éve lenne hátra. „A méh valóban kulcsfontosságú élőlénye a bolygónak, az egyetemisták is nagyon érdekesen reagáltak erre a mondatra, úgy láttam, hogy szerintük az élet megy tovább. Tény, hogy nehezebb lenne drónokkal, fültisztítóval végezni a méhek munkáját, ahogy azt Távol-Keleten végzik egy-egy helyen. Mi ezt ijedten szemléljük, nagy ára lenne a méhek hiányának” – mondotta.

A méz egy bizalmi termék

Az ozsdolai Lukács Attila többnemzedékes méhész. Standján többféle mézet kínált ízléses csomagolásban. Tőle többek között arról is érdeklődtünk, hogy milyen az igazi méz. „A nagybani kereskedelemben kapható méz, amit sokszor a cukorral egy áron kínálnak, nem az igazi. Sokan nem tudják, hogy mekkora munka áll a méz mögött, több ezer kilométert vándorolunk, vigyázunk a méhekre, amelyek fáradtságos munkával gyűjtik be a nektárt. Én azt tanácsolom mindenkinek, hogy mézet őstermelőtől vásároljon, mert a méz egy bizalmi termék” – magyarázta a méhész, aki szerint voltak kivizsgálások is, az olcsón kínált terméknek nem sok köze van a méhek által begyűjtött mézhez.

Elmondta: sok bajuk van a növényvédő szerekkel, amelyek tizedelik az állományt, de ennek más hatása is van. „Oda jutottunk, hogy egy almafán nincs szép termés, ha nem permetezik, az pedig a méheknek méreg, azt látjuk, hogy ezelőtt 4–5 évvel a családok erősebbek voltak. A búzát többször permetezik a viaszérés után, de ugyanígy a repcét, napraforgót stb. A méhek rámennek arra a növényekre is, amik be vannak csávázva, a legelső áldozatai a mérgeknek ők. Ez egy jelzés az emberiség felé, hogy ha a méhek nem bírják a növényvédő szereket, az számunkra sem jó. Ne csodálkozzunk, hogy halljuk, hogy minden harmadik-negyedik ember rákos, vagy más súlyos betegségben szenved” – vélekedett Lukács Attila.

Készítsenek mézbort!

Egy igazi különlegesség a mézből készített bor, aminek a receptjét a sepsiszentgyörgyi Gecse László Levente, a Háromszéki Mézlovagrend zászlósa osztotta meg lapunkkal.
Minden egyes liter vízhez egy kg vegyes mézet kell tenni (más szerint elég 95 dkg), ezt kell összeelegyíteni. Egy 25 literes korsóhoz egy kg gyümölcsöt, pl. fekete ribizlit kell adni ízesítés miatt, de ez lehet akár szőlő is. Ez amiatt szükséges, hogy a nagyon édes ízt elvágjuk. Az erjedés beindításához egy fél üveg, azaz negyed liter sört kell adni. A méhész szerint kísérletezéssel lehet a számunkra tetsző ízharmóniát kialakítani.