Napokon át szólt a népzene és járták a táncot

Szombaton ért véget a 8. alkalommal megrendezett zabolai népzene- és néptánctábor. A Roy Chowdhury–Mikes Alapítvány által megszervezett rendezvényen több száz helybeli, háromszéki és határon túli ropta a táncot. A zabolai hétvége mozgalmasságához hozzátett, hogy a Csángó Néprajzi Múzeumban megnyitották a székely és csángó festékes gyapjúszőnyegek kiállítását.

Az előző évek jól bevált receptjét követve idén is több helyszínen (Mikes-kastély, Csángó Néprajzi Múzeum, székelytamásfalvi Thúry-kúria, zabolai központi és 2-es számú művelődési ház) zajlott a rendezvény. Tőkés Zsolt és Tőkés Edit szucsági, Both László és Temérdek Friderika györgyfalvi, Fülöp Csaba és Kovács Bernadett pedig inaktelki táncokat oktatott a résztvevőknek. A népdaltanítást Nyitari Marianna vállalta, a hangszeroktatásról az Üsztürü zenekar és az adatközlő muzsikusok feleltek, ugyanakkor ez utóbbiak, valamint Ábri Béla és zenekara, Dezső Attila és zenekara, továbbá Magyarlapádról Oniga András és barátai a talpalávalót húzták az éjszakába nyúló táncházakban. A kicsiknek Ádám Rebeka tartotta gyerekfoglalkozásokat.

Gregor Roy Chowdhury (Gergely gróf) érdeklődésünkre elmondta: idén a szervezők 170 személyre főztek, de ebbe nem számolták bele azokat a zabolai gyerekeket, akiknek – akárcsak a szórványban élő fiatalok számára – ingyenes a tábor. A létszámot növelték azon személyek is, akik a közeli településekről látogattak a zabolai táncházba. Így naponta 250-300 ember is megfordult a rendezvényen. Akárcsak az előző években, érdeklődők számos helyszínről érkeztek, többek között az egyesült államokbeli Kansas-ből is akadt résztvevője a fesztiválnak.

A tábor kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években egyre kevesebb vendég igényli a sportcsarnokban való elszállásolást, ugyanis több panzió nyílt a faluban, vagy nyitottak újra hosszas szünet után. Gregor Roy Chowdhury megjegyezte: jövőben mindenképp folytatják a fesztivál megszervezését. Követni fogják a jól bevált forgatókönyvet, annyi különbséggel, hogy szeretnének még egy közeli települést (az eddig felkeresett Tamásfalva mellett) meglátogatni.

Ünnep Székelytamásfalván

A tábor egyik kiemelkedő programpontjának számított a pénteki székelytamásfalvi kirándulás: több mint 20 szekérrel utazva a szomszédos településen levő a Thúry-kúriát is felkeresték a vendégek. A vidám társaságot a tamásfalviak a helyi nőszövetség által 60 kiló lisztből készített mintegy kétszáz kürtőskaláccsal fogadták. Persze nem ez volt az egyetlen finomság, amivel őket traktálták: Tusa János helybeli tanártól és Ambrus Attila tamásfalvi tanácsostól megtudtuk, báránytokánnyal, csirkepaprikással, disznótokánnyal, lecsós-rókagombával, kolbászból és csülökből készült paszulyfőzelékkel is kedveskedtek.

A táborozók vendégfogadásában 25 tamásfalvi vett részt. Emellett szabadidős tevékenységekbe be is kapcsolódhattak a néptánc kedvelői. Be is mutatták tudásukat a kúria előtti téren, majd éjszakába nyúló mulatozással, tábortűzzel zárták a pénteki napot.

Elégedett, feltöltődött résztvevők

Szóba álltunk néhány táborozóval is, akik elégedetten nyilatkoztak a Zabolán tapasztaltakkal. A 82 éves Manfred Schneider és neje Németországból érkeztek a községbe. Romániában már többször megfordultak, de a településen most jártak először. A táborba dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató ajánlásával kerültek, akit még Kolozsvárról ismernek. Megjegyezték: nagyon jól érezték magukat a fesztiválon, és mindenképp értékes élmény marad számukra.

A magyarországi Bayer Péter Diósdról jött. Ő már visszatérő vendégnek számít, évek óta állandó résztevője a tábornak.

– Itt voltam már a rendezvény születésétől kezdve, és az elmúlt évek fejlődését nézve állíthatom, hogy a zabolai legjobb népzene és néptánc tábor mindközül, és higgyék el, elég sokban megfordultam már – nyilatkozta lapunknak.

Az anyaországi vendég hozzátette, valamikor ő is tagja volt egy néptáncegyüttesnek, azonban az elmúlt években a tánc csak hobbi formájában van jelen az életében, viszont amikor Zabolára jön, mindig feltöltődik, látva a tábor szervezettségét és a helyiek vendégszeretetét.

Oniga András a magyarlapádi zenészek nevében elmondta: mindvégig nagyon jó hangulat uralkodott a táborban. Ők elsősorban a táncházban húztak a talpalávalót, és a visszajelzésekből azt szűrték le, hogy a táncosok nagyon jól érezték magukat.

Both László, a zabolai Gyöngyharmat Néptáncegyüttes vezetője arról tájékoztatott, hogy a táborban levő tanítványai (ő az 1-8. osztályosokat oktatta) fogékonyaknak bizonyultak a táncolás tanulására.

– Voltak a gyerek közt abszolút kezdők, ám akadtak olyanok is, akik már rendelkeztek alaptudással. A tábor alatt napi 5 óra oktatás mellett sajátíthatták el a néptáncot vagy fejleszthették tovább a tudásukat, ugyanakkor tovább rophatták a táncházak alkalmával is” – mondta Both.

A zabolai Németh Orsolya csak vendégként vett részt a rendezvényen, ám leszögezte: nagyon jól telt számára, és a hangulat is kiváló volt.

Kiállítás a múzeumban

Szombaton a Csángó Néprajzi Múzeumban székely és csángó festékes gyapjúszőnyegekből nyílt kiállítás. Megnyitó beszédében a házigazda dr. Pozsony Ferenc elmondta, a gyapjúból szőtt festékesek a közelmúltig a székely házak, lakások díszét jelentették. Maga a szövés több évszázados, sőt, évezredes hagyománnyal bír a nagyvilágban, de itt, a Kárpát-medencében, a Balkánon és a Közel-Keleten sajátos szerepet játszottak a festékes gyapjúszőnyegek.

A festékesek tehát keleti kapcsolatokat tükröznek. Az értelmiségiek a 19. században tudatosan beavatkoztak a festékesek hagyományának megőrzésébe, és igyekeztek felújítatni, oktatás révén átadni a szövés tudományát. Ennek köszönhetően többek között Fel- és Alcsíkban, a Kászonokban, illetve Háromszéken is fennmaradt ennek hagyománya. A szőnyegeket többnyire lakások díszítésére használják, de a római katolikus templomokban is fel lehet lelni egy-két darabot.

A zabolai kiállításhoz szükséges anyagokat két-hároméves terepmunkával állították össze a diákok. A kutatás költségeit, illetve a múzeumi festékesek lemásolásához szükséges anyagiakat a Bethlen Gábor Alap biztosította. A kiállítás október 4-ig látogatható.

A rendezvényen az Üsztürü zenekar zenélt, Nyitrai Marianna énekelt, illetve jelen volt a barátosi Bartók Erzsébet szövőnő, aki ott helyben be is mutatta a szakma fortélyai az érdeklődőknek.