Ötvenéves a Tanulók Klubja

Pénteken megnyitották a 2021–2022-es tanévet a kézdivásárhelyi Tanulók Klubjában. Az egykori pionírház utódintézménye idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját.

Kis Katalin, az intézmény vezetője elöljáróban felsorolta azokat a köröket, amelyeket az idei tanévben indítottak. „A fúvószenekart és az ütőhangszereket Gyergyai Barna és Réti Levente, a repülő- és hajómodellező kört Jancsó László, a mazsorettet és ritmikus tornát ő maga, az alpesi sít és a nindzsát Kis Ilka oktatja. Mindazok, akik érdeklődnek valamely tevékenység iránt, munkanapokon 15 és 19 óra között iratkozhatnak be személyesen vagy online a köri tevékenységekre” – mondotta.

Előzménytörténet

A Tanulók Klubja az egykoron a Béke utcában, a Molnár Józsiás parkkal átellenben található épületben működő pionírház volt, aminek alapjait 1972-ben fektették le. Adatbázisban keresgélve bukkantunk rá a Megyei Tükör 1971. szeptember 10-én megtartott második megyei konferenciáról szeptember 12-én Gyermekek — pionír öntudattal című cikkel beszámoló írására, amiben olvashatjuk, hogy a pionír-küldöttek részéről a kézdivásárhelyi Kalith Beáta is felszólalt a Sepsiszentgyörgyön megtartott megbeszélésen. „Legértékesebb a turisztikai és az autóskör. Ez utóbbiban például még lányok is részt vesznek, akik meg akarják tanulni az autóvezetést. A kézdivásárhelyi pionírok a városi konferencián megbíztak, hogy kérjük, létesítsenek Kézdivásárhelyen is pionírházat” – olvashatjuk az újságban a céhes városbeli pionírok üzenetét Kalith Beáta tolmácsolásában.

A házindításról sajnos nem találtunk beszámolót, viszont szintén az akkori megyei lap 1973. október 3-án megjelent számában Kapunyitás a kézdivásárhelyi pionírházban (szerzője: Boros Erika) című cikk szerint az intézményben a tulajdonképpeni tevékenység 1973. január 23-án kezdődött meg, első vezetője néhai Forró Dezső volt.

„A kezdeti nehézségekkel megbirkózva már májusban 120 tanuló sikeres előadása tanúskodott a körvezetők munkaérzéke és ügyszeretete mellett. A júniusi évzáró újabb ékesszóló tanútétel volt. Az 1973-’74-es tanévben mintegy 20 kör — technikai, valamint művészi profilnak — működik. Az igazgató (Forró Dezső – szerk.) hirtelenjében nem is tudja, melyiket említse. (Helyében én is éppoly elfogult lennék.) Aztán sorolni kezdi: népművészeti, koreográfia-, zene-, elektrotechnikai, fényképészeti, faragászati, turisztikai, repülőmodellező-kör stb. Ezekkel indultak már januárban, ősztől újat nem indítottak, mert a bevételeket a pionírház rendezésére fordítják. S ha majd az udvart is átadják a pionírház rendelkezésére, akkor sportbázist létesítenek, s műhelyt is szeretnének építeni.

700-on felüli létszámra számítanak az idén is, a legkedveltebb a művészeti és a rádiókör, újabban azonban a kisautós kör szerzett lelkes csoportot magának. (…) Sorra járjuk a termeket. A Jakabos Jolán-tanár irányította népművészeti körszobája a legotthonosabb — a gyermekek szőtte-hímezte kézimunkák teszik azzá. (Az új, faragott szövőrámák már várnak a szorgos kezekre.) A tanárnő nemcsak kézimunkázni tanítja őket, ő a népi táncok koreográfusa is. A zenekörben hangszereken játszanak, az ügyes dalcsoporttal is Héjja István tanár foglalkozik; az óvodák csoportjába tartozó öt hangszerrel minizenekört hoznak létre, amellyel a II. évharmadban akarnak fellépni. Makkai Irén tanárnő balettet és modern táncot tanít. Az elektrotechnikai és a rádiókört Csatlós Mihály tanár vezeti. A repülőmodellezők és a faragászati kör értékes, kiállított munkái nemcsak a gyermekek, de Farkas Tivadar tanár érdeme is” – olvashatjuk.

A házat a rendszerváltásig Forró Dezső igazgatta, utódja Gligor Zoltán lett, tőle a stafétát Kis Katalin vette át, aki a mai napig vezeti a gyerekek körében méltán népszerű, a város életének gazdagításához aktívan hozzájáruló klubot.