Szavaink hangja

Napvilágot látott dr. Szőcs Géza leg­újabb könyve, amely a Hang-sorozat részét képezi, és Kézdivásárhelyen élő vagy innen elszármazott írók, költők, szakírók stb. kivonatos életrajzait tartalmazza. Mivel jelenleg a könyvbemutatók megtartása nem lehetséges, így a szerzővel beszélgettünk a kötet születéséről.

„A kötet első címe induláskor A szavak hangja volt, de ez túl általánosnak tűnt. Benne a Kézdivásárhelyhez kötődő „írott és íratlan sajtó”, ahogy azt egy valamikori városi tanácsos mondta volna. Lehetett volna képes és képtelen sajtó. Szűk körű szerkesztőségi ülésen több dolog véglegesítődött. A képes és képtelen sajtó kimarad, marad csak az írásos, persze képekkel ellátott sajtó, és a szövegméret is rögzítődött, háromezer karakter szerzőként. Voltak szerzők, akik túllépték ezt a keretet. Próbáltam szűkíteni az írásokat, de nem mindegyik szerző egyezett bele. Megszületett a Szavaink hangja kiadvány” – mesélte dr. Szőcs Géza.

Induláskor tizenkét szerző bemutatását tervezte, de ahogy kutatgatott, kutakodott, ez a szám megnégyszereződött. A kötetben 43 címszó szerepel, de két főszerző neve alatt többen is szerepelnek, így a valóságban ötven szerző mutatkozik be, vagy mutatja be őket. „Örülök ennek, hiszen a Kézdivásárhelyhez kötődő, élő szerzők száma elég tekintélyes. És vannak olyanok, akik kimaradtak, nem a teljesség igényével készült a kiadvány, bár ez irányba törekedtem” – magyarázta a nyugalmazott rádiós szakember, aki antológiaként jellemzi a kiadványt. „Én a kötet szerkesztője vagyok, bár szerzőként is szerepelek. A legtöbb szerzőtől írásos vallomásokat kaptam, néhányat irodalomtörténeti írások alapján mutatok be.

Hogy kik a szerzők? Rendkívül változatos a paletta. Vannak ún. nagymenők, írószövetség tagjai, számos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazottak. „Vannak egykötetes írók, és itt is fellelhető a változatosság; van, aki közel ezeroldalas kötetet jelentetett meg, és aki szerényen csak száz oldallal jelentkezik. A lényeg az, hogy jelen vannak városunk irodalmi éle­té­ben. Több szerző műve a Báró Wesselényi Miklós könyvtárban fellelhető és olvasható” – részletezte.

Dr. Szőcs Géza a kötet szerkesztésekor három írói kategóriát jelölt meg: szépírók, közírók és szakírók. Eredetileg úgy tervezte, a szerzők nevei mellett megjelöli valamelyik kategóriát, aztán lemondott a besorolásról, mert van, aki több helyen is szerepel. „Az írásokból úgyis kiderül, kinek mi a rangsorolása. A szakírók kategóriában egy újabb alcsoport bukkant fel, nevezetesen a tankönyv­írók. Nehéz a besorolás. Jómagam tankönyvíró is voltam. Egri tartózkodásom alatt több szakkönyvem jelent meg, Félezer optika feladat, Fizikai kísérletek, Fizikai és kémiai kísérletek videón, Versenyfeladatok, és a Babeș-Bolyai Egyetemen egy egyetemi jegyzet Matematika címszóval. Kézdivásárhelyen is jelentkeztek tankönyvírók, köztük dr. Ambrus Ágnes egyetemi jegyzeteivel, Ábri Béla és zenésztársai, valamint Kocsis Annamária és népes csapata: mindnyájan a kisiskolásoknak szánták tankönyveiket. Engem a városi tanács Pro Urbe díjjal tüntetett ki, hármas megnevezéssel: pedagógus, helytörténész és közösség-szervező. Pedagógus vagyok. A helytörténész megnevezés talán túlzás, nem vagyok történész, bár helytörténettel foglakozó írásaim, köteteim jelentek meg” – részletezte, hozzáfűzve, hogy a kötetben megjelenő írók között egy hivatásos történész akad, Róth András, aki egy időben az udvarhelyi múzeum igazgatója is volt.

A szakírók csoportjában is sokszínű a felsorolás. Van köztük politológus, etnográfus, vadászati szakíró, fotográfus, politikus, orvos, újságíró, könyvtáros, de a szépírók kategória is nagyon népes. A kötet szerkesztőjeként az írókat bemutató írások mellé számos képet is elhelyezett, főleg a megjelent kiadványok borítólapjait, szerzőik arcképeit. „Örömmel tölt el, hogy egykori tanítványaim is helyet kaptak, sőt tanártársaim is szóhoz jutottak. Nem tisztem, hogy bárkinek a munkásságát felülbíráljam, én csak tájékoztatást óhajtottam nyújtani. Az olvasóra van bízva kiről, kinek a műveiről mit gondol. Nem fognak csalódni. Jó olvasást kívánok!” – mondotta, egyben jelezve, nem mondott le arról, hogy amint lehetséges, élőben is könyvbemutatót tartson.

Ugyanakkor ez úton is köszönetét tolmácsolja szerzőtársainak, hogy bemutatkozó írásaikat rendelkezésére bocsátották, mint mondja, igyekezett azokat változtatás nélkül beszerkeszteni. „Kívánok a szereplő szerzőknek további gazdag irodalmi és közéleti munkásságot. Az olvasóknak hasznos, kellemes időtöltést a könyv forgatása közben. Köszönöm a könyv megjelenése fő támogatóinak, Bakk Vitális Kinga vezérigazgatónőnek és Hegedűs Ferenc vállalkozónak az anyagi hozzájárulásukat” – zárta a beszélgetést.