Terítéken az illegális legeltetés

Öt napirendi pontból állt a baróti tanács márciusi soros ülése. Ugyanakkor a különfélék címszó alatt megvitatott problémák még egyszer rávilágítottak arra, hogy Baróton és falvaiban számos gondot a szőnyeg alá sepertek az elmúlt években, de ezek megoldása most már tovább nem odázható.

Benedek-Huszár János polgármester részletesen a tanácsosok elé tárta a megoldások lehetséges körvonalait, miközben a nehézségekről, akadályokról is szót ejtett.

A legelőgazdálkodás kérdéséről már a napirendi pontoknál szó volt, a tanácsosok ugyanis elfogadták a hivatal által elkészíttetett, 5527 hektárt tárgyaló legelő-üzemtervet, melybe beletartozik minden gyepterület, amely Barót közigazgatási területén található, s amelyből bárkinek, aki kéri, s akinek szüksége van rá, kivonatot adnak a polgármesteri hivatalnál, 32 lej/hektár ellenértékben. Ezt mint egy kérdésre a polgármester részletezte, egyetlenegy alkalommal kell kifizetni, ám azt még egyelőre nem tudni, hogy abban az esetben, ha a földterület gazdát cserél, az új tulajdonos kell-e újra fizessen a kivonatért. Mint elhangzott, a kivonat az APIA-támogatások kérelmének leadásakor szükséges, az üzemterv egyébként a 2021–2030 közötti időszakra érvényes.

Határozat született egy közel 35 hektáros, Felsőrákos külterületén található, önkormányzati tulajdonban levő legelő bérbeadásáról is, melyre, mint kiderült, két felsőrákosi bérlő pályázott, ezért nem szükséges a bérbeadásra árverést szervezni, a szerződés közvetlenül is megköthető, mivel helybéliekről van szó. Ők közösen 39 tehenet legeltetnének ezen a területen, a bérleti díjat évi 580 lejben állapították meg.

Részben a legelők maradtak terítéken a különfélék megvitatásánál is, amikor Pál Levente felsőrákosi tanácsos rákérdezett arra, mit lehetne tenni az illegális legeltetés megakadályozásáért, ami Felsőrákoson is egyre nagyobb gondot jelent a gazdáknak. A polgármester elmondta: az ehhez hasonló gondok évek óta ismertek, de nem látja a megoldást, lám Sepsiszentgyörgynek is beletört a bicskája, amikor például befogták az illegálisan legelő állatokat, éjjel viszont tulajdonosuk ellopta őket a befogóhelyről. Tudták, ki volt az, de a bíróság végül csak a befogóhely levert lakatjainak az árát fizettette meg vele. Benedek-Huszár János elismerte, ez óriási bosszúság a gazdáknak, ám úgy véli, a problémát megyei szinten kellene kezelni, mert egyébként senki nem mer kiállni a valóságos bűnszövetkezetekbe tömörült rongálók ellen.