Tizenöt tanuló végezte el a nyolcadik osztályt az idén a sepsikőröspataki Kálnoky Ludmilla Általános Iskolában. Közülük – tervek szerint legalábbis – tizenegyen folytatják tovább tanulmányaikat líceumban vagy szakiskolában, beleértve néhány roma gyereket is.
Ez utóbbi főleg azt követően vált elérhetővé, hogy – nem utolsó sorban Kálnoky grófék tevékenységének következtében – a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Iskolaközpontban lovászokat képeznek. A hároméves képzést követően, amelyet ősztől 15 fővel indítanának, a szakembereknek igen jó esélyük lesz elhelyezkedésre, és vélhetően nem is minimálbérre számíthatnak.
– Az a szak több roma gyereknek megragadta a fantáziáját, és ott szeretnék folytatni tanulmányaikat. Nem baj, ha nem kap hozzá érettségi diplomát, nem kell mindenkiből vezérigazgatót képezni. A lovaglás világszerte divatsport lett, s ha valaki jó lógondozó, jó lovász, abból igen tisztességesen meg lehet élni – vélekedik Kisgyörgy Sándor.
A kőröspataki polgármester szerint a végzős gyerekek mintegy egynegyede folytatja tanulmányait líceumban, majd utólag egy-két gyerek megy egyetemre, és ez nem rossz arány Kőröspatakon. Ha a többiek elmennek szakiskolába, az „rendben van”, hisz – mondja a polgármester – maholnap egy „rendes mesterembert” nem lehet kapni, s ha mégis, az „biztosan többet keres, mint egy orvos”.
Az elöljáró hozzátette: a líceumba irányuló kőröspataki nyolcadikosok aránya a következő években romlani fog, hisz most már az lett a „menő”, hogy a szülők városra hordják iskolába a gyerekeket.
– Hiába van szép iskola nagy udvarral, modern – akármelyik városi iskolával összehasonlítható – felszereléssel, szakképzett tanítókkal és tanárokkal, ha nincs, pontosabban nem lesz kinek órát tartani. Visszatartó tényező, hogy az osztályokban sok a roma gyerek, de minél több magyar tanulót elvisznek városra, annál jelentősebb lesz a romák arány, amitől további magyar gyerekeket visznek el, és így beindul egy ördögi kör, aminek akár a magyar oktatás felszámolása lehet az eredménye – magyarázza a polgármester.