Virul a cserkészmozgalom Gelencén

Gelence kapcsán nem csak az önkormányzati fejlesztések, településfejlesztés érdemel szót: a községben gazdag, sokrétű kulturális élet zajlik. Hét különböző civil szervezet, egyesület, csoportosulás működik aktívan, amelyek tagjai között minden korosztályból találunk résztvevőket, vannak, akik egyszerre több tevékenységben is részt vesznek. Dalárda, tánccsoportok, cserkészet, ifjúsági szervezet, közművelődési egyesület stb. gazdagítja a palettát – mindezeket felkarolja anyagilag is a helyi önkormányzat, és az anyaországi pályázati lehetőségekkel is élnek.

Kényszerű kihagyás után sikerült nemrég ismét megtartani a cserkészek több éves hagyománnyal bíró közös szüreti bálját: a kézdivásárhelyi 34. Számú Gábor Áron Cserkészcsapat volt a helyi Nagyboldogasszony Cserkészcsapat vendége. A gyönyörűen felújított kultúrotthonban több tucat kis- és nagycserkész töltött el egy tartalmas délutánt. Az őrsök szürethez, őszhöz kapcsolódó rövid előadásait szeretetvendégség, majd táncház követte.

A rendezvény jó alkalmat biztosított az ismerkedésre, közös játékra, kapcsolatteremtésre és -megújításra. Jó volt megtapasztalni a cserkészek közötti összhangot, azt, ahogyan a nagyokra egyfajta mentorként tekintenek a kisebbek, és a tőlük látott jó példát követik. Márpedig a kortársak által nyújtott példa nagyobb pedagógiai hatású, mint ha a szülő vagy oktató szajkózza ugyanazt, különösen örvendetes, hogy működnek még ezek a közösségek, ahol a kicsik játszva szívhatnak magukba egy alap értékrendet.

Ilyés Botond János polgármester immár 15 éve áll a helyi mozgalom élén, vele elevenítettük fel a kezdeteket, és az idei, nagy sikerű cserkésztábort.

– Cserkész múltam egészen 1992-ig nyúlik vissza, akkor álltam be a soraiba szülővárosomban, Sepsiszentgyörgyön, Gál Sándor cserkészcsapatába. 2008-ban indult a vezetésemmel az első gelencei cserkészcsapat, hivatalosan 13 éve van bejegyezve. Volt, hogy 130–150 gyerek is volt a csapatban, ezt a létszámot már nehéz volt összefogni, ez mostanra stabilizálódott 70 körülire, a kis- és nagycserkészeket is beleértve. Alaptétel, hogy aki a szabályokat nem tudja vagy akarja betartani, lemorzsolódik. Akik azonban maradnak, a társadalomba kikerülve is tisztességgel megállják a helyüket, ha pedig egy másik cserkésszel találkoznak, „érzik egymást”, a testvériség megmarad és egy életen át elkíséri őket. Nagyon pozitív élmény volt az idei cserkésztáborunk: a koronavírusnak annyi pozitív hozadéka volt, hogy a fiatalokat, a nagyobb cserkészeinket nem szippantották el más települések, építhettünk rájuk.

Mint mondta, folyamatosan megtarthatták tevékenységeiket, a szabályok értelmében szabad téren, a templom udvarán. Annyira jól tudtak együtt dolgozni, hogy rájuk bízta a tábor szervezését, ő a feleségével, aki pedagógus, a kellékeket, felügyeletet biztosították.

– Közel 70 cserkész és mintegy 10 fős kisegítő személyzet vette birtokba a Nádika feredő környékét, a Bethlen Gábor Alapnál sikerült nagy tábori sátrat megpályáznunk, valamint asztalokat és padokat, ez nagy segítséget jelentett, ahogyan az önkormányzat részéről a kollégák hozzáállása is, akik nagyon odaálltak a terepelőkészítésben, a táborhely kialakításában – tájékoztatott az elöljáró. – A legkisebbek menedékházban, a nagyobbak sátorban aludtak, a helyszínt villanypásztorral vettük körül a medvék ellen, életre szóló élményben volt része minden résztvevőnek. Öröm volt látni, milyen természetesen megkerült mindenkinek a szerepe, feladata, kicsik a nagyokkal milyen szépen, összhangban együtt tudnak táborozni. Hiszem, hogy az ilyen jellegű együttlétnek a mai, számítógépes, okostelefonos világunkban óriási szükség van. A járvány romboló hatását is éreztette: a környéken féltucatnyi cserkészcsapat szűnt meg, amelyek újraalakítása kétséges, és ez óriási veszteséget jelent a gyerekek számára.

*

10 éves a Burusnyán

Október 16-án ünnepelte a helyi Burusnyán Néptáncegyüttes megalakulásának a 10 éves évfordulóját. A Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ Társszervezésében megrendezett Székelyföldi napok keretében fellépett vendégként a kézdiszentkereszti Tisztás Néptáncegyüttes, valamint Jánó Kinga és Préda Barna. A talpalávalót a Finom zenekar húzta.

„Hálásak vagyunk az elmúlt 10 évért minden gyermeknek, akik tagjai voltak a tánccsoportnak, oktatóinknak: Gere Gabriellának és Gere Csabának, támogatóinknak, különösen Gelence Község polgármesteri hivatalának, az anyaországi Emberi Erőforrások Minisztériuma által működtetett Csoóri Sándor Alapnak, a Communitas Alapítványnak.

A néptáncnak, a népzenének egyéniségformáló, nevelő szerepe van. Értékrendet, identitástudatot alakít ki, ugyanakkor tartalmas szórakozást nyújt. Ezt az értékrendet szerettük volna fenntartani, továbbadni. Fontos, hogy legyenek mesterek és tanítványok, akik maguk is mesterré válva újabb tanítványokat neveljenek, hogy tovább éltessék ezt a kultúrát” – számoltak be a szervezők.

*

Könyvbemutató szombaton

November 5-én, szombaton 19 órakor a gelencei kultúrotthonban Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Nagy Zoltán történész mutatja be az Előre az Úz völgyében című kötetet. 

A Kocsis Károly, lapunk főszerkesztője által írt, illetve szerkesztett kiadványt gazdagon illusztrálják Kövér Gyula helyszínen készített, művészi értékű rajzai, valamint a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből származó korabeli fotók. Gottfried Barna történész, levéltáros tanulmánya a kor hadtörténetébe vezeti be az olvasót, a térképgyűjtő Tamás Sándor az Úz völgye térképészeti történetét ismerteti. Az eseményen fellép a gelencei férfidalárda, valamint levetítik a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete pályázatának díjnyertes alkotását, Kátai Edit és Petke László Úz-völgyi mementó című filmjét. A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt az eseményre.