6%-ot biztos nem kapnak

Még mielőtt az országos költségvetés megszületne, fontos lenne figyelembe venni a 165 ezer tagot képviselő Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) igényeit is, vélik az említett szervezet vezetői, akik múlt héten tárgyalásra kérték fel Sorin Cîmpeanu oktatási minisztert, mint a rendszerváltás utáni eddigi 28 minisztert is. A követelések között állandó tétel, hogy az oktatásnak utalják ki végre a 2011-es tanügyi törvényben előírt 6%-os részesedést a nemzeti össztermékből, bár tudják, hogy erre gyakorlatilag nincs esély. De mire van? Nagy Gábor, a szövetség Kovászna megyei képviselője válaszolt kérdésünkre.

Január 14-én, csütörtökön Sorin Cîmpeanu oktatási miniszterrel zártkörű videokonferencián kerültek terítékre a követelések. Bár jelen voltak a megyei elnökök és a hat bukaresti szektor szakszervezeti képviselői, párbeszédet csak Simion Hancescu elnök folytathatott a miniszterrel.

Nagy Gábor lapunknak elmondta, miután mindenki arról az álláspontról indult, hogy a második félévben jelenléti oktatásra kerül sor, a tananyag bepótlásának menete volt az egyeztetések első pontja. Ezt minden iskola saját elképzelése szerint állítja össze, de nem született konszenzus arról, hogy ez a félévközi vakációban, szombati napokon vagy nyári vakációban történjen. Annyit meglebegtetett a miniszter, hogy ösztönző órabért fognak fizetni a pluszmunkát végző pedagógusoknak.

Romániában a költségvetés legnagyobb átka a fejkvóta szerinti költségvetés-számítás – mondta a megyei szakszervezeti vezető. Tavaly ez a büdzsé országos szinten 1,3 milliárd lej volt. Cîmpeanu miniszter megígérte, hogy tárgyal kormányával a minimum 1,5 milliárdért, de ez még mindig nagyon messze van a tanügynek törvény szerint járó 6%-os költségvetési részesedéstől, körülbelül 3,3 %-ot tenne ki. Állítólag ennyi jut az ország pénztárcájából, a különbséget uniós pályázati forrásokból remélik. Azt már lehet tudni, hogy Câțu miniszterelnök még a második fél­év előtt, januárban hajlandó fogadni a vezetőtanács elnökét és tagjait, hogy elbeszélgessen az érdekképviselet országos vezetésével.

Újabb pont volt a listán a spórolási szándékkal 28-as osztálylétszámra számított beiskolázási terv, holott a törvény által előírt középérték 25 fő. A nagyobb létszám viszont kezelhetetlen, állítják a tanárok. Cîmpeanu hajlandónak mutatkozott, hogy a kormányülésen újratárgyalja ezt a kérdést.

Azt is kérte a szakszervezet a közeledő igazgatói versenyvizsgákra való tekintettel – ezek megszervezésére is ígéretet kaptak –, hogy a tantestületeknek legyen joga akár megvétózni is az igazgatójelölteket. Romániában ugyanis nagy divat az igazgatók pártpreferenciák szerinti váltogatása, ez a jelenség azonban nem jellemző a magyar megyékre. Erre vonatkozóan kompromisszumot ajánlott a miniszter, mely szerint 20–30%-ban számít bele majd a végső pontozásba a tanári kar elutasító álláspontja vagy ajánlása.

„Nemcsak nevetséges, hanem sértő is, hogy az osztályfőnökök 10%-os és az érdemfokozatokkal rendelkező pedagógusok plusz 25%-os juttatását a 2016-os de­cemberi szinten befagyasztották. Ezen föltétlenül változtatni kell, hiszen már rég nem éri el ezt az arányt, mert a fizetések azóta megnőttek” –mondta Nagy Gábor.

Végül utolsóként a rövid tárgyaláson az a kérés is szerepelt, hogy nemcsak a pedagógusokat, hanem a teljes iskolai személyzetet oltsák be, ez irányban is intézkedést ígért a miniszter.