Mind a Szülők Országos Szövetsége, mind a diákok országos tanácsa tiltakozását fejezte ki az oktatási törvény azon tervezete ellen, amely szabad kezet adna a líceumoknak a felvételik szervezését illetően. Kovászna megye főtanfelügyelője nem tartja ördögtől valónak a kettős vizsgáztatást, míg egyes líceumok igazgatói szerint emiatt plusznyomás nehezedne rájuk.
A kormánykoalícióban még tárgyalás alatt álló oktatási törvénymódosítási tervezet szerint az országos képességvizsgán kívül a középiskolák külön felvételihez köthetik a kilencedik osztályba való beiratkozást, ha egy diákkal is több jelentkezik a meghirdetett helyekre, ugyanez a tervezet változtatásokat javasol az érettségi vizsgára vonatkozóan is. A diákszövetségek már online petíciókat is indítottak tiltakozásul a tervezett kettős vizsgáztatással szemben, a szülői szervezetek pedig attól tartanak, hogy egyes iskolák visszaélhetnek a hatalmukkal, és a magánórát adó tanárok malmára hajtja a vizet.
Kiss Imre matematika tanár, Kovászna megye főtanfelügyelője nem találja ijesztőnek azt, ha életbe lépne az új rendelkezést, mert ez csak nagyobb önrendelkezési jogot biztosítana az iskoláknak a diáktoborzást illetően, nem kötelező alkalmazni. Úgy véli, ezzel a lehetőséggel országszerte az iskolák alig 10 százaléka, ha élne.
Szabad kezet ad az iskoláknak
„A tervezet lehetősége biztosít a líceumoknak, hogy szervezzenek egy iskolai szintű szelekciót, ez főleg a teljesítményorientált tanintézményeket érintheti, ahol eddig is az volt a cél, hogy bizonyok szakokat kiváló teljesítményű diákokkal töltsenek fel” – fejtette ki Kiss.
Ez a próbálkozás már egy korábbi, Câmpeanu-féle törvénytervezetben is szerepelt, de akkor csak a nemzeti kollégiumokra vonatkozóan, amit elvetettek, az új tervezetet még nem ismeri, csak néhány részletét, ami kiszivárgott a sajtóba, hangsúlyozta lapunknak a főtanfelügyelő, hivatalosan még nem kaptak egy példányt, hogy annak kapcsán észrevételeiket, javaslatainkat benyújthassák.
Kiss úgy tudja, hogy az iskolák a meghirdetett helyek maximum 90 százalékára írhatnak ki felvételit, amire a képességvizsgák után kerülhet sor, és csak ezután történne meg a diákok számítógépes elosztása.
„Ha egy iskola azt szeretné, hogy a legjobb matematikusok jussanak be az ilyen profilú osztályába, akkor ebből a tantárgyból szervezhet egy felvételit, más típusút, más tételekből, mert előfordulhat az is, hogy a képességvizsgán valaki megírta ugyan a jó jegyet, mondjuk egy 9,50-et, de a román vizsgája nem sikerült csak 6,20-re, és emiatt nem tud bejutni ebbe az osztályba” – mondott egy példát a főtanfelügyelő. Beismerte azt is, hogy ez a vizsga akár visszafelé is elsülhet, amennyiben nem megy át elegendő diák rajta, akkor a szabadon maradt helyeket úgy is a számítógépes elosztás során töltik fel.
„Így is, úgy is tanulni kell”
„Lesznek az országban olyan elitlíceumok, ahol élni fognak ezzel a lehetőséggel, mert nagy a versengés, de az is előfordulhat, hogy Háromszéken egyetlen iskola sem ír ki felvételit. Viszont a diákok aggályait nem értem, mert így is, úgy is tanulni kell a vizsgára, sőt, a segítségükre jöhet azoknak, akik a legjobb osztályba akarnak bejutni” – mondta Kiss.
A törvénymódosítási javaslat az érettségizők elé is pluszakadályokat gördítene, többek között a humánszakosok számára is kötelezővé tenné a matematika vizsgát.
„Ha azt vesszük alapul, hogy azok is vizsgáznak, mondjuk románból és magyarból, akik reálszakra készülnek, ráadásul alig van eltérés a tananyagban, akkor egy azonos szintű matematikát is számon lehet kérni, mert az érettségizők alapműveltségéhez az is hozzá tartozik” – adott hangot véleményének Kiss Imre.
Kiskapu az ügyeskedőknek
Bejan Andrásnak, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatójának kételyei és kérdései vannak a tervezet kapcsán.
„Lehet, hogy egy picit magam ellen beszélek, de egyáltalán nem tartom jó ötletnek a felvételit, hiszen miért kell két vizsga, ha a cél ugyanaz? Miért kell a diákot még egyszer vizsgáztatni, amikor két héttel azelőtt vizsgázott? Amíg nem látjuk a módszertanát, azt hogy hogyan kivitelezhető, milyen jogai és kötelezettségei van az iskoláknak, milyen tananyagból vizsgáztatod a diákot, a vizsgáztatás hogyan zajlik, milyen körülmények között, ki javítja a dolgozatokat és még sorolhatnám, addig nem tartom jó ötletnek ezt az egészet” – fogalmazott az igazgató.
Úgy véli, az önrendelkezés esélyt ad a nem tisztességes vizsgáztatásnak, ugyanakkor az igazgatók ez által ki lesznek szolgáltatva a befolyásos szülőknek, akik eddig is próbáltak nyomást fognak gyakorolni rájuk.
„Sajnos, nem lehet azt feltételezni, hogy ebben az országban mindenhol tisztességesen fog lezajlani a felvételi. Eddig a vizsgajegyek általánosa határozott, a számítógép elosztotta a diákokat, mindez központosítva volt, de így az intézkedők, a befolyásos szülők kiskapunk fogják ezt a lehetőséget használni” – véli Bejan.
„Azt nyíltan állíttom, hogy a Nagy Mózesben, ha lesz is vizsgáztatás, nem fog ilyen megtörténi, de az is biztos, hogy nyomást fognak gyakorolni ránk, ezt nem lehet kivédeni. A képességvizsgák után is sokan hívnak fel, hogy nem lehetne-e elintézni, hogy az ő gyereke más osztályba járjon, nem ott, ahová bejutott, de szerencsére a törvény egyértelmű erre vonatkozóan, a rendszer megállítja, viszont az iskolák által megszervezett felvételik esetében milyen védelmet kapnak az igazgatók?” – tette fel a kérdést Bejan.
Fotó: Veress Nándor
Hat persze, hogy nem kell a vizsga, butuljunk meg jobban, nehogy szegenyke csemetenek egy kicsit oda kelljen tegye magat tanulni. Jobb a zabarosban halaszni, valahogy megyunk elore, visz az ar. Igaz, ha megnezzuk a mai szuloket, a java mar nem vett reszt a 9-be majd 11-be torteno vizsgakon. Imrus nem unta meg meg a hegyen, ideje lenne ott is egy valtasra, legalabb 4 evenkent, nem mint az elodje?
Az allitolagos szulok orszagos szovetsege mikor fog a tanulas mellett sirankozni, mert olyan meg nem volt , csak mindig ellene?