A klímaváltozás tanulásra és rugalmasságra ösztökéli a gazdákat

A klímaváltozás a Székelyföldön is érezteti hatását, ez pedig a mezőgazdasági kultúrákban is változást idéz elő: bár váltakozó szerencsével, egyre többen vállalkoznak a melegigényesebb, hosszabb tenyészidejű növényfajták termesztésére.

A 120 hektáron gazdálkodó háromszéki agrármérnök, Orbán Miklós úgy látja, az időjárás általános változékonysága mellett is az utóbbi öt-tíz évben az évszakok diktálta menetrend teljesen felbolydult, már nem érvényesek a régi tankönyvekben található vetési, betakarítási időpontokra vonatkozó ajánlások. Hoszzabb, melegebb őszők a jellemzők, amikor nincs hóharmat, a tavaszok pedig nagyon korán és nagyon későn is kezdődhetnek, a havazás nem ritka áprilisban sem. Igy is van olyan, hogy már februárban kedvez az idő a vetésnek, míg máskor csak májusban tudnak a földekre menni. Ennek ellenére nagyobb eséllyel beérnek a hosszabb tenyészidejú növényfajták is, amelyek eddig jellemzően a déli országrészben uralták a földeket: a repce, a kukorica, a napraforgó, iletve a szója. Ezek ugyan korábban is láthatók voltak Háromszéken, de a gazdák a rövidebb tenyészidejű fajtákat választották, amelyeknek a terméshozamuk is kevesebb. A felmelegedés és a nagyobb termés ígérete miatt azonban egyre több mezőgazdász bevállalja a hosszabb tenyészidejű fajtákat is. A megkérdezett agrármérnök a szóját is beilleszti a vetésforgóba, mert arra támogatás is jár az APIÁ-tól: ez szintén melegigényes növény, közben azonban a talaj szerkezetét, összetételét is javítja. Vidékünkön többen erre voksolnak, bár még sokféle hasonló növény közül lehet válogatni (csillagfürt, borsó, fehér here stb.). Állatartással foglalkozók ugyanakkor a lucernát is termeszthetik ugyanezzel a céllal. A támogatás ellenére ezeket a növényeket sokan mellőzik. Orbán Miklós szerint a pityókatermelés azért nem annyira népszerű most a gazdák körében, mert a tavaszi-nyári csapadékszegénység kompromittálja a termést és az ára is nagyon ingadozó. Az öntözési rendszer széleskörű kiterjesztésére nem lét esélyt, raktározási problémák is vannak, de a fő gond mégis az, hogy nem tervezhető a haszon, tudtuk meg.

A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, Kozma Béla szerint azonban nem csökken a krumplival bevetett területek mennyisége Háromszéken, a burgonyának most is megvan a helye a vetésforgóban. A napraforgó területe valóban nőtt, de a törökbúzának sem kedvezett a tavalyi év, ősszel sok kint maradt a földeken, mert még éretlen volt. Az is előfordulhat, hogy nem választottak a gazdák jó hibridet, ezért nem érett be őszig a kukorica, mondta Kozma Béla. Ugyanakkor a gazdák életét folyamatosan keserítik a vadkárok, a medve, a szarvas, de a csókák inváziója is hatalmas veszteségeket okoz.

Mindent összevetve, a mezőgazdaság mindig is kiszámíthatatlan marad, az új kultúrák termesztését pedig folyamatos taulással kell elsajátítania minden termelőnek, vélekedtek a megkérdezettek.

Az időjárás kiszámíthatatlansága kapcsán rákérdeztünk arra is, hogy a júliusi felhőszakadás, jégverés által Kézdiszéken károsult gazdák kaptak-e valamilyen kárpótlást. A biztosítottak igen, mondta Kozma Béla, s annál inkább érdemes nem sajnálni a pénzt a biztosítási díjra, hogy az összeg 70 %-át uniós támogatásokból visszatéríti a Vidéki Beruházások Országos Ügynöksége (AFIR).

Címlapfotó: Orbán Miklós