Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A kötelező jármű-felelősségbiztosításról (III.)

A kötelező jármű-felelősségbiztosításról (III.) Kovászna megye

Sorozatunk előző részeiben a 2017. július 12-től életbe lépett 132. sz. 2017. évi törvény elemzését és ismertetését kezdtük el, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jogi kereteit szabályozza, több fontos és hasznos újítást hozva. Ennek értelmében beszéltünk a jelentős kockázatú személy fogalmáról, aki kedvezményes feltételek mellett köthet biztosítást.

 

Beszéltünk a biztosítás felfüggesztésének módosításáról, aminek értelmében a felfüggesztett biztosítású gépjármű rendszámtábláját a közlekedésrendészetnél le kell adni. Újításként számoltunk be arról is, hogy a biztosítótársaságok a kártérítési kérvények iktatásától számított 30 napon belül választ kell adjanak. Eddig a módosításig a törvény szerint a válaszadási határidő 30 nap volt, de legtöbb 3 hónap a káresemény bejelentésétől számítva. Ezt a határidőt a biztosítótársaságok általában indokolt vagy indokolatlan esetben is kivárták. A kártérítési igényekről később még részletesen fogunk beszélni, hiszen ez az a téma, ami tulajdonképpen mindenkit érdekel.

Az új szabályozás értelmében a biztosítótársaságok kötelesek a biztosítottakat a biztosítás érvényességnek lejárta előtt minimum 30 nappal értesíteni erről a tényről, valamint az új biztosítás megkötésének lehetőségéről. A legfontosabb új előírás, amiről beszéltünk az, hogy a biztosító kötelezően fel kell ajánlja az úgynevezett közvetlen kártérítés (decontare directă, az előző  jogszabály szerint compensare directă) lehetőségét. A közvetlen kártérítés azt jelenti, hogy a károsult személynek nem a károkozó személy kötelező biztosítója téríti meg a kárt, hanem ezt kérheti a saját kötelező biztosítást kiállító biztosítójától.

A kötelező felelősségbiztosítás megkötésének hiánya szabálysértésnek – contravenţie – minősül, amelyet 1000–2000 lejig terjedő szabálysértési pénzbírsággal szankcionálnak. Ugyanakkor ebben az esetben a biztosítás nélküli gépjármű forgalmiját – certificat de inmatriculare – a hatóságok visszatarthatják egészen a kötelező felelősségbiztosítás bemutatásáig. Az új rendelkezések szerint a biztosítási szerződést 1-től 12 hónapig terjedő bármilyen, az egy hónapos egységidő többszörösével egyenlő periódusra lehet megkötni a biztosított személy igényei szerint (tehát pl. 3, 4, 5, 9 vagy bármilyen, 12 hónapnál nem hosszabb periódusra).

A biztosítási díjat (prima de asigurare) egészben vagy részletben lehet kifizetni, a biztosítási szerződés pedig végrehajtható jogcím ezen díjak befizetésére tekintettel, ami az jelenti, hogy a biztosítási szerződést külön bírósági igényper nélkül közvetlen úton végre lehet hajtani a be nem fizetett biztosítási díjakra vonatkozóan.

Amint azt már említettük, a romániai biztosítási rendszer óriási előnye, hogy az objektív felelősség elve alapján a gépjárművet biztosítja, függetlenül attól, hogy ki a sofőr. Ennek következményeként lényegtelen, hogy ki vezette a személygépkocsit a baleset bekövetkeztének pillanatában, a biztosító mindenképpen fizet. Amennyiben az autót elidegenítik, a biztosítási szerződés megszűnik.

Egy gépjárműre akár több kötelező biztosítást is lehet kötni. Ebben az esetben a biztosítók egyenlő részben fizetik meg a kártérítést. A kártérítést teljes egészében ki kell fizesse az a biztosító, akihez a biztosított személy először fordult. Ez a biztosító a maga során a többi biztosítótól visszaszerzi az összegnek azt a részét, amelyet a többi helyett fizetett ki. Ez az úgynevezett adósok egyetemleges felelősségének elve (principiul solidarităţii pasive). A biztosított személy köteles értesíteni a biztosítót arról, hogy az illető gépjárművel kapcsolatosan más kötelező felelősségbiztosítást is megkötött. Ebben az esetben utólag a biztosított személy kérheti csak egy biztosítás fenntartását és a többi biztosítási szerződés felmondását (reziliere).

Az új törvény is megtartja az úgynevezett „bonus malus” rendszert, amelynek értelmében a biztosítási díj nő vagy csökken annak értelmében, hogy a biztosított személyt milyen kockázati kategóriába sorolja a biztosító. Minél több kárigényt nyújtottak be valakivel szemben, annál inkább nő az illető személynek a kockázati besorolása, és értelemszerűen a biztosítási díj is. A törvény meghatározza a gazdasági totálkár fogalmát. Ennek értelmében totálkáros az a gépjármű, amelynek javítási költségei meghaladják a gépjármű piaci árát.

Léteznek törvényes kivételek is a kötelező biztosítási kötelezettség alól, ennek alapján azok a járművek, amelyeket nem kell a forgalomba beírattatni, nem kell rendelkezzenek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Ennek következtében pl. a robogók, szekerek, a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok nem kell kötelezően rendelkezzenek felelősségbiztosítással. Azokra a járművekre sem kell kötelező felelősségbiztosítást kötni, amelyeket kizárólag edzésre vagy törvényesen megszervezett versenyekre, ralikra használnak. Természetesen a fenti kategóriákra lehetséges – és ajánlatos – fakultatív biztosítást kötni.

(folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd (office@gogolak.ro)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás