A köz érdeke fontosabb

Két közmeghallgatást is tartott kedden a sepsiszentgyörgyi városháza, mindkettő sokakat megmozgatott: a városi teherforgalmat kizáró kerülőút és a Jókai utca övezetének szabályozási terve került napirendre a polgármesteri hivatal tanácstermét megtöltő érintettek előtt, ahol a tervezőcég képviselőinek jelenlétében Antal Árpád polgármester és Birtalan Csilla főépítész nézett szembe az érdekeikért harcoló lakosokkal.

Az ülést Birtalan Csilla, a város főépítésze nyitotta meg, röviden elmagyarázva, milyen céllal, elgondolással született meg ennek a kerülő- vagy bekötőútnak (román megnevezése drum de legătură) a terve: tulajdonképpen megkönnyítené az autópálya elérését a város keleti részéből. (A félreértések elkerülése végett cikkünkben ezután a várost kikerülő, a 12-es országútból Szotyornál leágazó és abba a Sepsi Arénánál visszaérő utat nevezzük terelőútnak, kerülőútnak pedig a város déli részén levő lőtértől a Lidl áruházig vezető leendő útszakaszt, erről volt a közmeghallgatás.)

Szeretnék elkerülni a kisajátításokat

Antal Árpád elmondta, a terelőút építését jövő év végéig befejezik, az autópálya nyomvonala is elfogadott, ez a harmadik kerülőút a város másik, keleti felében élők mobilitásának fokozására szolgálna, és kivezetné a városból a teherforgalmat, illetve az autópályáról leszálló forgalmat is csökkentené a Jókai úton. Az előzőekkel ellentétben, ez az önkormányzat beruházása, a szabályozás által érintettek esetében szeretnék elkerülni a kisajátításokat, amelyek esetében a közjegyző által az elmúlt évi adásvételi szerződések alapján megállapított árat fizetnék, ezek ugyanis rendszerint kisebbek, mint a piaci ár. Alternatívaként felajánlotta, hogy az út által érintett telkeket az önkormányzat piaci, azaz a független értékbecslő által megállapított áron felvásárolja, azzal a meggyőződéssel, hogy ezen telkek értéke nőni fog a befektetés által.

– Ha nem modernizáljuk Székelyföldet s a várost, nem leszünk versenyképesek. Van, hogy a város érdeke szembekerül az egyénével – érvelt a polgármester. – A brassói a mi repülőterünk is, mi is sokat dolgoztunk érte, mert célunk és érdekünk, hogy 20 perc alatt eljussunk a repülőtérre. A repülőtér fejlődést fog hozni a régiónak. Úgy próbáljuk megoldani, hogy minél kevesebbeknek essen ebből kára.

Miután egy helyi lakos szóvá tette, hogy úgy tűnik, már nincs is értelme ittlétüknek, hiszen minden el van döntve, a polgármester elmondta, azért van jelen, hogy a lakosság félelmeire választ adjon, de van általános érdek, és akkor is fel kell, hogy vállalja a döntést, ha sérti valaki érdekét. Ami a por- és hangszennyezésre vonatkozó félelmet illeti, a kivitelezési tervben lesznek pontosítva részletek (por- és hangfogók elhelyezése), de nem kell ettől félniük, nyugtatta a jelenlevőket.

Ha valaki érdekelt abban, hogy területét az önkormányzatnak eladásra kínálja, írásban kell benyújtania ajánlatát a polgármesteri hivatalhoz. Telekcserére nincs lehetőség, mert a városnak nincsenek telkei, és nem is szeretne ezzel precedenst teremteni, mondta Antal, kérdésre válaszolva.

Miután a polgármester minden felmerülő aggályt megválaszolt, a lakosokat a következő közmeghallgatásra érkezők tömege szorította ki a teremből.

A fő szempont, hogy rend legyen

A második közmeghallgatáson az Illyefalva felé vezető Jókai utca övezetének szabályozási terve került szóba, amely tulajdonképpen arról szól, hogy sok nadrágszíj-telket keresztben elvágva, az Olt felőli oldalon a Jókai utcával párhuzamos utcát építenének ki.

Itt nem önkormányzati érdekről van szó, ezért nem is ragaszkodik a város a területrendezési tervhez, ahhoz viszont igen, hogy ha ott építkezésekre kerülne sor, akkor rend legyen, erre viszont az utca és az azzal járó beltelkesítés nélkül nincs mód. Előbb-utóbb erre fog terjeszkedni a város, 10–15 éven belül majd úgyis el kell fogadni egy szabályozást, de ha most a többség ellene szavaz, akkor elvetik a gondolatát – magyarázta Antal Árpád. Az elvetésnek viszont az lenne a következménye, hogy nagyon sokan, akik a már felparcellázott nadrágszíjtelkekből vásároltak, nem kaphatnak építési engedélyt. A város pedig nem adhat minden 500–1000 négyzetméteres telekre külön PUZ-t.

Sokan és sokfélét szóltak hozzá, ellenzők, pártolók, telkükhöz foggal-körömmel ragaszkodók és olyanok is, akik egy újabb, a főúttól nagyobb távolságra tervezett utat jobban elfogadhatónak tartottak. Egy szavazás során úgy látszott, a többség ellenzi a tervet, annál is inkább, hogy itt az önkormányzat nem fizetne az út területéért: amennyiben a lakosok ingyen felajánlanák azt az önkormányzatnak, akkor ez még kedvezne is annak, hogy hamarabb elkészüljön az út, ha viszont kisajátításra kerülne a sor, akkor az jelentősen késleltetné, minimum hároméves procedúrára lehetne számítani a munkálatok megkezdéséig.

Egyik telektulajdonos kifogásolta a város gyatra kommunikációját ez ügyben, és igazat adva neki, a polgármester elnézést is kért, legközelebbre pedig több odafigyelést ígért. Mert lesz újabb alkalom is, miután abban maradtak, hogy a tervezőcégtől újabb változat elkészítését kérték – amennyiben ez lehetséges az urbanisztikai törvényeknek megfelelő módon –, és akkor majd újra közmeghallgatást hirdetnek.