A közösségépítés éve

Magyarország kormánya 2020-ban meghirdette a közösségépítés évét a nemzetpolitikában – ennek jegyében tartottak kedden konferenciát Sepsiszentgyörgyön, amelyen magyarországi kormány és testvérmegyék képviselői mellett jelen voltak a dél-erdélyi szórványközösségek küldöttei is.

Házigazdaként Tamás Sándor megyetanácselnök azt mondta: minden januárban megtartanak egy ilyen kiterjesztett polgármester-találkozót, ahol részt vesznek az alpolgármesterek és az intézményvezetők is, az „adminisztráció derékhada”, amit most összevontak a magyar kultúra napjával, a testvérmegyék küldöttségeinek látogatásával, valamint Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár körútjával.

Tamás indítványozta: „háromszögesítsék” a testvérkapcsolatokat: azaz minden székelyföldi és anyaországi város/község testvérkapcsolatba vonjanak be egy szórványtelepülést is.

A konferenciához videoüzenetet intézett Talabér Márta, Várpalota polgármestere, aki arra ösztönözte a résztvevőket, hogy „kiemelt figyelmet” fordítsanak a szórványra, mert nekik „még inkább szükségük van” a támogatásra, az anyagi és erkölcsi pártfogásra. „Akkor tudunk magyarként megmaradni, hogyha nemzetként tekintünk magunkra, bárhol is élünk” – mondta a várpalotai polgármester, amely település hosszú évek óta gyümölcsöző kapcsolatot ápol a szórvány szórványával, Petrozsénnyel.
Potápi Árpád a nemzeti összetartozás évének célkitűzéseit ismertette, és összefoglalta az eddigi eredményeket.

– 2010-ben nem csak egy „egyszerű” kormányváltás történt, hanem – legalábbis nemzetpolitikában – egy erőteljes irányváltás is – mondta az államtitkár. – Akkor vezették be a nemzeti összetartozás napját, és hoztak törvényt a kettős állampolgárságról. Azt gondolom, hogyha semmi egyebet nem tettünk volna, már ez is jelentős változást okozott volna a nemzetpolitika terén.

Amint az összefoglalójából kiderült, tevékenységük korántsem merült ki ennyiben. „Európában példátlan módon” kidolgozták a nemzetpolitikai keretrendszert, amely a szülőföldön való megmaradás irányába, a gazdaságpolitika felé „tolta el” a nemzetpolitikát. Elhangzott: összességében 130 óvodát építenek, 1100 épületet újítanak fel.

– Az a célunk, hogy minden magyar anyanyelvű és vegyes házasságból származó gyermek be tudjon iratkozni magyar óvodába – fogalmazott Potápi. – El szeretnék érni, hogy az összes magyar iskolában bevezessék a napi testnevelésórát.

Több szórványkollégiumot építettek, létrehozták a Sapientia-egyetemet, amely a „megvalósult autonómia”, erdélyi fiatalok részvételével (is) futtatják a Körösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-programokat, amely keretében 225 ösztöndíjas dolgozik a Kárpát-medencében és a világon.
Támogatják a kis- és középvállalkozásokat, fut a Határtalanul-program, hogy egyetlen olyan magyarországi gyerek se hagyhassa el a rendszert azelőtt, hogy legalább egy alkalommal ne látogatott volna el valamelyik határon túli területre.

– Ünnepeljük úgy az elmúlt száz évet, hogy ne sértsük a szomszédokat, de számunkra felemelő legyen! Csak akkor tudunk megmaradni, ha megragadjuk az elmúlt száz év pozitívumait, ha összetartunk, és együtt építkezünk – szögezte le Potápi Árpád.