A magyar tudomány napját ünnepelték a Sapientia sepsiszentgyörgyi karán

A magyar nyelvű tudományművelésre irányította a figyelmet szerdai tudományos konferenciájával az Erdélyi Múzeum Egyesület sepsiszentgyörgyi fiókja és az EME agrárszakosztálya. „Közös ügyet szolgálunk” – hangsúlyozta Nyárádi Imre-István.

A rendezvényt a magyar tudomány napjának apropóján szervezték meg. Utóbbinak a mottóját évről évre a Magyar Tudományos Akadémia határozza meg, idén a „Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” mottó adja a felvetett témák keretét, fókuszát. Az esemény társzervezői az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) sepsiszentgyörgyi fiókszervezete és ennek Agrártudományi szakosztálya, illetve a Sapientia EMTE sepsiszentgyörgyi és marosvásárhelyi kara, valamint a LAM Alapítvány.

A konferencia ünnepélyes megnyitóján a sepsiszentgyörgyi kar dékánja, Náhlik András úgy vélekedett, az ember-természet-társadalom közti egyensúlyt és az élelmiszerellátást, élelmiszer-biztonságot tekintve fontos előrelépni, és ebben segítenek a hasonló tudományos rendezvények. A külföldi rendezvények is, melyeken való részvételre mindig is biztatta a hallgatókat, hiszen ott jó kapcsolatokat lehet kiépíteni, illetve közös kutatásokat kezdeményezni, de a hazaiak is, amelyeknek a sorába illeszkedik a szerdai konferencia.

Az itthoni szervezésű tudományos tanácskozásoknak több előnye is van: anyanyelven mindenki szebben fejezi ki magát, a magyar szaknyelv művelésére jó alkalmat nyújt minden hasonló esemény, de a szakmabeliek is sokat tehetnek közösségeikért az elhangzott kutatási eredmények beépítésével. A Sapientia karain számos kutatási projekt indult és színvonalas szakdolgozatok születtek, amelyek közül a konferencián többet is bemutattak.

Csiszér Levente tanszékvezető a magvető példázatát idézte Márk evangéliumból, mivel oktatóként, aki a tudomány magvait ülteti el hallgatóságában, azonosult ezzel a szereppel és abban a lehető legtöbbet akarta megtenni. A magvetés eredményeként könyvelte el azt is, hogy tavalyi végzős egyetemisták vagy korábban lediplomázottak most előadóként lépnek fel a rendezvényen.

Bíró Boróka Júlia, az EME sepsiszentgyörgyi fiókjának elnöke röviden összegezte az idén 165 éves Erdélyi Múzeum Egyesület tízéves múltra visszatekintő sepsiszentgyörgyi fiókjának tevékenységét: ez idő alatt 12 konferenciát szerveztek a megyeszékhelyen, amelyeken összesen 100 előadás hangzott el és több mint 1000 hallgató vett részt. Az egyetemi oktató a magyar tudomány napjának mottójára hangolódva megerősítette: a tudományos eredmények széles körben való elterjesztése kulcsfontosságú.

Klárik Attila, a LAM Alapítvány vezetője felidézte az EME alapításának évéhez kötődő, nagy jelentőségű tudományos eredményeket. Azonban a sokkal fiatalabb, 32 éves LAM is a társadalom szolgálatának szentelte tevékenységét egy széles spektrumon, ami magába foglalja az agrárszaktanácsadást, cégfejlesztést, felnőttképzést, pályázatírást, hitelezést, közölte Klárik. Az erdélyi szellemi ember minősége nemcsak lehetőség, hanem követelmény – hangsúlyozta Reményik Sándor szavait parafrazálva.

A továbbiakban a konferencia plénumában és szekcióülésein a növénytermesztés és erdőgazdálkodás témakörében sok érdekes előadás elhangzott, többek között cukorrépafajták komplex összehasonlító vizsgálatáról, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó alternatív reziliens faállományokról, az adaptív erdőgazdálkodásról, precíziós öntözésről az okos növényházakban, de szó esett a Székely Falugazdász Hálózat vidékfejlesztésben betöltött szerepéről is.

Fotó: Bodor Tünde