A malac-program buktatói

Háromszéken is óriási az érdeklődés az „ingyen malac” program iránt, ami viszont nem éri el a célját, ha nem változtatnak az állategészségügyi törvénykezésen.
A Mezőgazdasági Minisztérium január 16-án indította el az őshonos mangalica és báznai sertések tenyésztéséről szóló támogatási programot, amelynek révén legkevesebb kettő, legtöbb tíz malacot adnak a gazdáknak, akik vállalják, hogy minimum 130 kilósra hizlalják, majd az állomány felét húsfeldolgozóknak, vendéglőknek értékesítik élő súlyban, kilogrammonként 11 lejes áron, a többit szabadon felhasználhatják. A tenyésztők pedig darabonként 250 lejes támogatást kapnak a tíz kilósra nevelt malacok után. Az érdeklődőknek január 16-tól számítva 90 napjuk van, hogy a Mezőgazdasági Igazgatóságon benyújtsák igénylésüket.
A programnak több buktatója is van. Sikó Barabási Sándor háromszéki főállatorvos szerint az érvényben lévő szabályzás szerint csak engedélyezett vagy bejegyzett farmok vehetnek részt benne – ilyenből megyénkben mindössze öt van –, így ha nem változtatnak a szabályozáson, a magánszemélyek kiesnek a kedvezményezettek köréből. Könczei Csaba, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta, már jelezték a szaktárcának a felmerült nehézségeket, így elképzelhető, hogy az áprilisi határidőig változtatnak a feltételeken.
Gondot jelenthet még, hogy a mangalica- és báznai-tenyésztők keveslik a 250 lejes támogatást, míg a húsfeldolgozók drágállják a 11 lejes kilónkénti árat, mivel a hagyományos disznót ennél jóval olcsóbban meg lehet kapni. Problémát jelenthet az is, hogy kevés a törzskönyvezett sertés: mangalica koca 458, báznai alig 38 darab van az országban. Háromszéken 600 egyedre tehető a mangalicaállomány, de csak 60 van törzskönyvezve.