A nemzeti összetartozás napja

A sepsiszentgyörgyi, immár 30 éve rendszeresen megszervezett trianoni évfordulós megemlékezés idén is harangszóval kezdődött fél hatkor, abban az órában, amikor a párizsi Trianon-palotában kihirdették a Magyarország területét feldaraboló békeszerződést.

A nemzeti összetartozás je-gyében zajló megyeszékhelyi rendezvényt idén is a Sepsiszéki Székely Tanács szervezte, díszszónoka Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke volt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a kárpátaljai magyarság sorsa is jelzi, hogy Magyarországnak kétszeresen is fontos a környező országok biztonsága. A közelségük miatt is, és az ott élő magyarok miatt is – írja az MTI. Németh Zsolt úgy vélte: Magyarországnak és a szomszédainak támogatniuk kell egymást, hogy képesek legyenek megvédeni a térség biztonságát és szabadságát. Ez az alapja Magyarország és Románia meglévő szövetségi státusának, amely Székelyföld biztonságát is óvja, és amelynek a legfontosabb eleme a NATO és az Európai Unió. Hozzátette: a védelem és a gazdaság szorosan összekapcsolódik. Magyarország és Románia között a szövetség gazdasági szövetség is. Szerinte mindent támogatni kell, ami hozzájárul a két ország gazdasági teljesítményének fokozásához.
A rendezésre váró problémákról szólva elmondta: a székelyek joggal várják el, hogy a román–magyar kapcsolatok az egyéni és kollektív emberi jogi, nyelvi jogi és kulturális jogi problémák megoldásához is járuljanak hozzá. Hozzátette: a magyar kormány Románia és Magyarország közös érdekének tekinti, hogy mindkét ország minden polgára minél jobban érezze magát a szülőföldjén.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke beszédében rámutatott: „Székelyföld azoké lesz, akik hisznek benne”. Megemlítette: az elmúlt évtizedekben erősödtek azok az országok, amelyek területén belső autonómiák működnek. Ezek között Olaszországot, Spanyolországot, Finnországot említette. Azt is hozzátette: csak az erős anyaország tudja hatékonyan képviselni a határon túli magyarok ügyét.

„Gyászünnep” Gábor Áron szobránál

Kézdivásárhelyen az egykori katonanevelde felújítása miatt ezúttal nem a világháborús emlékműnél, hanem a Gábor Áron-szobornál emlékeztek a trianoni békediktátumra a Kézdiszéki Székely Tanács szervezésében. Kónya Zita, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács elnöke a nap jelentőségéről szólt. „Június 4-e 2010 óta a magyar összetartozás napja, de nekünk gyászünnep”, hangsúlyozta. Majd feltette a kérdést, „vajon megtörténik-e a csoda, és tavalytól eltérően ismét zúgnak majd 17.32-kor a harangok?” Erre mintegy válaszként megkondultak a református templom harangjai.

Miután Fekete Miklós széki elnök elénekelte a Szózatot, vitéz dr. Ambrus Ágnes nyugalmazott egyetemi oktató beszédében az emlékezés mellett a jelen történéseire is fókuszált. „Június 4-én mindenkinek, akinek a magyarság fontos, eszébe jut, hogy mit veszített a magyar nemzet 102 esztendővel ezelőtt… És most, a népszámlálás kellős közepén a székelyeknek nem szabad megtagadniuk identitásukat: el kell mondaniuk az ősökhöz való hűség nevében, hogy a magyar nemzethez tartoznak, de azon belül a székelységhez, miközben anyanyelvük magyar. A himnuszaink eléneklése után a kegyelet koszorúinak, illetve gyertyáinak elhelyezésével véget ért eseményen Bartók Anita és Jánosi Zsolt szavalt, Volloncs Zselyke énekelt, Bartók Hunor gitározott.

Megemlékezés a fürdővárosban

Szombaton délután a vajnafalvi református templom udvarán emlékeztek meg a fürdővárosiak Trianonról. Az ünnepségen Orbán Lajos lelkész szólt az egybegyűltekhez. „Elég sokszor álltam meg már trianoni ünnepségen úgy, hogy számolni kezdtem az éveket. Abban reménykedtem, hogy Trianon nem fogja megünnepelni 100. évfordulóját. Aztán eltelt 100 év, és el 102 is már. Minden magyar ember szívében, gondolataiban élő reménység mintha kicsit elsötétülne, várjuk, és keressük, vajon melyik lesz az a következő kerek vagy nem kerek évforduló, amikor már más hangon és más módon fogunk megállni ezen a napon” – kezdte a lelkész, majd kifejtette, hogy mi, emberek, országunk és sorsunk, mind-mind a Jóisten kezében vagyunk, ő dönt felőlünk.

A történelmi eseményeket Tánczos Szende tanárnő idézte fel, az esemény hangulatát a Hozsánna kamarakórus előadása emelte, valamint közreműködött a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat is. Az ünnepség koszorúzással és nemzeti imáink eléneklésével zárult.

„Hisszük, hogy lesz magyar feltámadás!”

A vargyasi unitárius templomban áhítattal, rövid előadással, majd a főút melletti kopjafasornál koszorúzással emlékeztek a trianoni békediktátum szomorú évfordulójára. Ilkei Árpád unitárius lelkész Pál apostolnak a thesszalonikaiakhoz írott leveléből olvasott fel igét, majd arról beszélt, hogy az elmúlt 102 esztendő minden nehézsége ellenére mi, erdélyi magyarok hálát adhatunk azért, hogy vagyunk, ami pedig megtartott minket ezalatt az idő alatt, nem más volt, mint a hitünk, mely az elkövetkező esztendőkben is megmaradásunk záloga kell legyen.

Prédikációja után a Varga Réka kántor által vezetett vargyasi gyermekek alkalomhoz illő énekekkel lelkesítettek, Sütő Miklós előadásában pedig egy bátorító Reményik-vers is elhangzott. A megemlékezők ezután a templomhoz közeli kopjafasorhoz vonultak, ahol Imets Lajos polgármester tartott rövid beszédet. Ő szintén bátorított: azt mondta, bár a magyarok kevés megértéssel találkoznak Európában, jövőnk mégis tartalommal telített lesz, mert a magyar nemzet képes az összefogásra, az újjászületésre. „Hisszük, hogy lesz magyar feltámadás!” – összegzett Ilkei tiszteletes.