A polgármester legjobb barátja az aszfalt – de ez nem elég

A helyhatóságok választások kitűzött időpontjához közeledve több más város után Sepsiszentgyörgyön is megmondóestre hívta a politika iránt érdeklődő polgárokat az RMDSZ a Székely Nemzeti Múzeum kertjében felállított hatalmas sátorba szerdán.

„Amikor dühösek vagyunk, elégedetlenek vagyunk valamivel, mégiscsak jó, ha összehasonlítjuk, hogy honnan indultunk, és hová jutottunk. Óriási a változás, és ezt nem lehet nem látni” – hangzott el a felvezetőben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök részéről, aki szerint Székelyföldön mindenki irigyeli Sepsiszentgyörgy fejlődését. Majd az elnök faggatóra fogta Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, elsőként arra várva választ, miért bíznak az emberek az önkormányzatokban leginkább.

Ennek okaként a polgármester a bukaresti törvényhozás kaotikusságát nevezte meg, amelynek ellenében mégiscsak a helyi önkormányzatoknak tudnak, mert nekik kell eredményt felmutatni, mert ők állnak a legközelebb az emberekhez a mindennapokban. „Az embereket nem érdekli az, hogy azért nem tudunk valamit annyi idő alatt megvalósítani, amennyi idő alatt szeretnénk, mert hosszú a közbeszerzés, mert rossz a törvény, mert megváltoznak a jogszabályok. Az embereket az érdekli, hogy ha te azt mondtad, hogy egy utat megjavítasz, az legyen megjavítva, hogy működjenek a közszolgáltatások, hogy minden legyen rendben.”

A fejlődésben, az önkormányzatiság megerősödésében nagy szerepe volt az RMDSZ-nek, illetve általában is a szövetség képviselte a román politikában az önkormányzatok érdekeit – mutatott rá Antal Árpád –, mert a többi párt a központosításra hajlik: ha hatalomra kerülnek, a hatásköröket a kormányhoz akarják vonni, s ha mégis leosztanak egy-egy feladatot, nem osztanak mellé forrásokat.

Az önkormányzatok gyenge pontjára is kitért

Mindennapi munkája folytán a polgármester azt tapasztalta, hogy az önkormányzatok gyenge pontja az, hogy gazdaságilag csak korlátozott a cselekvőképességük, és bár olyan elvárosokkal szembesülnek, hogy „teremtsenek sok jól megfizetett munkahelyet, nagyon nehezen tudják ezt a világot befolyásolni”. Ugyanakkor az önkormányzatok erősségeként nevezte meg a közösségépítést: ezen a területen tudják elérni a legjobb eredményeket.

Egy város minőségét szerinte alapvetően meghatározza, hogy megfelelő szolgáltatásokat tud-e nyújtani, vannak-e kulturális intézményei, támogatja-e a civil szervezeteket, mert ezáltal olyan energiák szabadulnak fel, amelyeket csak a közigazgatás szintjén cselekedve nem lehetne nyilvánvalóvá tenni.

„A polgármester legjobb barátja az aszfalt” – jegyezte meg Kelemen Hunor tréfásan, utalva arra, hogy az embereknek az utcák aszfaltozása mennyire fontos, ugyanakkor elismerte a közösségépítés fontosságát. Elmondása szerint többek között az RMDSZ ezért is indítványozta és érte el többéves harccal, hogy a kulturális intézményeket fenntartó önkormányzatoknak lehetőségük legyen ezt külön költségvetési keretből finanszírozni. Mint az elnök szóvá tette, a lakossággal való beszélgetésekből nyilvánvaló lett számára, hogy a fiatalok egyaránt minőségi szolgáltatásokat szeretnének az egészségügy, oktatás, szociális szolgáltatások terén.

„Ha most nagyon őszinte akarok lenni, akkor azt mondom, hogy az emberek azt várják el, hogy mindent is nyújtsunk és azt ingyen; de azt nem lehet” – válaszolt Antal Árpád az említettek megvalósításának perspektíváit firtató kérdésre. Kifejtette, nézetében a közszolgáltatás oknak önkormányzati hatáskörben kell maradniuk, mi több, ez nemzetpolitikai cél és érdek is. Ahol ez nem így történt, hanem privatizálták a közszolgáltatásokat, utána gyengébb minőségű szolgáltatásokat nyújtottak drágábban, indokolta véleményét az elöljáró és Székelyudvarhelyt említette ellenpéldaként.

Fejünk fölött Damoklész kardja a megyék tervezett újrafelosztása

Ami a tervezett közigazgatási reformot illeti, Kelemen Hunor felidézte, hogy még Traian Băsescu államelnök idején is volt kísérlet egy, a székelységnek kedvezőtlen megyésítést végigvinni, a nyolc fejlesztési régió szerint. Ezt akkor még sikerült meghiúsítani, mert az RMDSZ kormányon volt és nélküle nem hozhatták meg a döntést, viszont 2025-ben ugyanezt a változatot újra felveti a kormány, megpróbálja kivitelezni, és amint látszik, egy ilyen átszervezés egy fél évszázadra meghatározza a magyarság jövőjét – hiszen az 1968-as reform óta is eltelt már 56 év.

Ezzel Antal Árpád is egyetértett, ugyanakkor valós veszélyként vázolta, hogy ebben az esetben a megamegyében a magyarság aránya csak 28 százalék lenne, és egy sepsiszentgyörgyi lakosnak is esetleg majd Gyulafehérvárra kell utazni ügyes-bajos ügyeit megoldani, ott dönthetik el azt, „hogy a szebeni Astra Múzeum vagy a Székely Nemzeti Múzeum kapjon támogatást”.

Mindkét politikus egyetértett tehát abban, hogy meg kell akadályozni ezt a „reformot”, bár az sem kizárt, hogy ebből jól is ki lehet majd kerülni. Amikor eljön az ideje, majd lesz jobbító, alternatív javaslata az RMDSZ-nek, mondta Antal Árpád, „de csak akkor fog a magyar közösség ebből jól kijönni, ha ott leszünk, fel tudjuk borítani az asztalt, amikor fel kell borítani”.

Föderalisták és szuverenisták ellenében a harmadik út lehet a járható

Ami az Európai Uniót illeti, a politikusok nyilvánvalóvá tették, hogy gazdaságilag sokat nyert az ország, hiszen befizetéseinek háromszorosát kapta vissza támogatásként (Kovászna megyébe is közel 300 millió euró érkezett), ám az erdélyi magyarság csalódott a brüsszeli vezetésben, mert várakozásaival ellentétben Bukaresthez hasonlóan kettős mércével mér. 

A globális versenyben mégiscsak így van esélye Európának, de „a régiók Európája” lehetne a harmadik út, azok érdekérvényesítéséhez viszont közép-európai szövetséget kell létrehozni, hangzott el. Ahol nincs erős vezető, ott a bürokraták uralkodnak. Ez az európai bizottságban is így van, de a bukaresti kormányban is tapasztalható volt: Cseke Attila és Tánczos Barna miniszterek mégis kitartottak elképzeléseik mellett és akkor azok a hivatalnokok is mögéjük álltak, akik kezdetben szkeptikusan viszonyultak a felvetett ideákhoz, mondta Kelemen Hunor.

A szerdai est második felében a nézők által felvetett kérdésekre válaszoltak, többek között arra, miért veszélyesebb az AUR szélsőséges román párt a korábban létező nacionalista pártoknál; felterjeszthető-e újra a csíksomlyói búcsú a világörökség címre; hogyan lehetne a magyarokról kialakult rossz imázst a jó szándékú románokban megváltoztatni, továbbá megállítani a kivándorlást; milyen a „kifutómodell” Klaus Iohannis támogatottsága európai szinten stb.

Fotó: Tuchiluș Alex