A régészeknek is lesz szavuk

Bármelyik, megyénken áthaladó autópálya-nyomvonalat is választaná a Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaság (CNAIR), még lehetnek olyan régészeti leletek a föld felszíne alatt, amelyek többé-kevésbé késleltethetik vagy akár el is téríthetik a Brassó–Bákó sztráda nyomvonalát. Csáki Árpád történésszel, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság vezetőjével beszélgettünk.

Mint azt Tamás Sándor megyetanácselnök az illyefalvi falugyűlésen elmagyarázta a legújabb nyomvonal ellen tiltakozóknak, az urbanisztikai engedélyben az érintett területtulajdonosok mellett számos intézmény jóváhagyásához kötötték az építési engedély megadását. Többek között a művelődési igazgatóságnak is láttamoznia kell a tervet, abban pedig jeleznie, hogy milyen fontos régészeti lelőhelyeket kell elkerülni.

Csáki Árpád történész lapunknak elmondta, az autópályát tervező Search Corporation társaság már 2020-ban kérte az igazgatóság véleményét, de nem meghatározottan egy útvonallal kapcsolatban, hanem egy széles sávra vonatkoztatva, amely több lehetséges útvonalat is magába foglalhat. Múlt év végén ismét megtették ezt, de akkor sem esett szó az új, Aldobolyt és Illyefalvát érintő nyomvonalról. Az igazgatóság nyomatékosan arra kérte a tervezőket, hogy a Bereck közelében levő római castrumot (várfallal megerősített katonai tábor), amely mellett egy római kori fürdő és egy civil település is van, kerüljék el, illetve a tervet engedélyeztessék a Limes-bizottsággal is, mivel Románia a római birodalom határvonalára eső régészeti leleteket a világörökség részévé kívánja nyilváníttatni.

– Számunkra az a fontos, hogy mikor megkapjuk engedélyeztetésre a végleges útvonalat, pontosan fel tudjuk rajzolni, hol vannak a már nyilvántartott lelőhelyek, a potenciális lelőhelyek, ahonnan szórványleletek kerültek elő, vagy műemlékek védelmi övezetei – részletezte Csáki. – Valószínűleg lesznek helyek, ahol próbaásatásokat kell végezni. A nyomvonal területét tehermentesíteni kell, azaz mindent, ami történelmileg értékelhető, ki kell venni a talajból. Minden ilyen munka lehetőséget ad arra, hogy korábban már ismert lelőhelyek legyenek feltárva, így valószínűleg bőven lesz munkájuk a régészeknek. Magyarországon is a sztrádák építése közben került elő több értékes, a tatárjárás idejéből származó lelet.

Amennyiben a nyomvonalat ismét módosítják, természetesen azt újra meg kell vizsgálni, majd a régészek dokumentálják pontosabban. Bár még nem kérték erről az igazgatóság véleményét, valószínűleg sor fog rá kerülni, vélekedett az igazgató. Pontos koordináták hiányában azt nem tudta megmondani, hogy Aldoboly és Illyefalva környékén a sztráda veszélyeztet-e régészeti lelőhelyeket, annyi bizonyos, hogy az Olt mente bővelkedik ilyenekben, így még felbukkanhatnak Kilyén és Szotyor környékén is. Ahol pedig még nem ásattak, ott megtörténhet, hogy „régészeti diagnózissal”, próbaásatással előkerül valami – rajzolt helyzetképet Csáki Árpád.