A román vizsga a hibás?

Nem éppen olyan fekete az ördög, mint amilyennek festik – legalábbis ez derül ki, ha megnézzük a képességvizsgáról a minisztérium honlapjára feltöltött statisztikát. Valóban románból van a legtöbb ötös alatti jegy, de hogy csak ezen múlna a sikeres vizsga, az erősen túlzás.

Megjegyezzük, hogy a feltöltött táblázat semmilyen szűrésre nem ad lehetőséget, így ezeket „kézből” kellett elkészíteni, és ez számos tévedési lehetőséget hordoz magában. Hozzátesszük azt is, hogy az alábbi egyszerű elemzés a sepsiszentgyörgyi magyar iskolák óvások előtt állapotát tükrözi – de azt gondoljuk, hogy ez is alkalmas a jelenségre rámutatni.

Ebből az derül ki, hogy a Székely Mikó Kollégiumban nyolcan buktak meg románból, ám ezek közül négyen megbuktak matematikából is, és egyikük magyarból is. A Református Kollégiumban egyetlen olyan tanulót találtunk, aki csak románból bukott meg, a másik hat, aki nem ment át a román vizsgán, elbukott a matekon is. A Mikes Kelemen Líceumban érhető legjobban tetten a „román hátrány”: itt a 14 román bukóból 13 egyébből átment, csak egyikük bukott meg magyarból is. A Váradi József Általános Iskolában 14 tanulónak nem sikerült a román vizsgája, fele nem ment át matekból sem.

A Plugor Sándor Művészeti Líceum nyolcadikosai közül 11-en nem írták meg az átmenő jegyet románból. Közülük hárman nem mentek át matematikából és egyikük magyarból sem. A Nicolae Colan Általános Iskolában 12-en nem mentek át románból, ennek fele egyébből is megbukott. Az Ady Endre Általános Iskolában nehéz csak a románra fogni a gyengébb eredményeket: összesen 18-an nem vették sikerrel a román vizsgát, de közülük 15-en egyébből is megbuktak, nyolcan saját anyanyelvükből is. A Gödri Ferenc Általános Iskolában hasonló a helyzet, 14 román bukó közül 13-an matekból is „elvéreztek”, hárman magyarból is. A Néri Szent Fülöp Iskolában, aki megbukott románból, az minden más tantárgyból is megbukott.

Összességében tehát, a megyeszékhely szintjén románból megbukott 101 tanuló közül 42 olyan gyerek van, aki „csak” románból bukott meg. Persze ez sem kevés, csak az látszik belőle, hogy a románból „gyengélkedő” diákoknak jóval több mint a fele más tantárgyból, többek között édes anyanyelvéből sem remekel. Lehetne még finomítani az elemzést olyan adatokkal, hogy a fenti 42 tanulónak nagyjából a fele éppen hogy átment a másik két tantárgyból (hatosnál kisebb jegyet kapott), így nem jött ki a hatos médiája. Ez azért fontos szempont, mert – elvileg – az is mehet elméleti líceumba (ha „befér”), aki akár mindhárom vizsgáján megbukott, ám aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy négy év múlva az érettségin elhasaló diákok „derékhada” azokból kerül ki, akiknek nem sikerült a képességvizsga sem.

A fenti elemzés természetesen nem reprezentatív megyeszinten, hisz csak a sepsiszentgyörgyi iskolák adatait tekinti át, de a többi városban és vidéken semmivel sem jobb a helyzet, mi több, főleg a falvakon, viszonylag több bukó van matematikából is, így a fenti arányt aligha javítanák.