A választók meghálálják az értük végzett munkát
Az elmúlt évek választásait tekintve, minden alkalommal kitűnik egy felsőháromszéki ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Boros Vilmos plébános által celebrált megemlékező szentmisén helyi és környékbeli személyek, közöttük az Erdélyi Vitézi Rend, a Kézdiszéki, illetve Kézdivásárhelyi Székely Tanács képviselői vettek részt. Vitéz dr. Ambrus Ágnes nyugalmazott egyetemi oktató beszédében a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról szólt.
„Magyarországon 2000-ben, a rendszerváltás után 10 évvel fogadta el az Országgyűlés a kommunistaellenesség emléknapját, míg Romániában ehhez képest közel őjabb 10 évet kellett várnunk arra, hogy valamilyen törvény szülessen ezzel kapcsolatban: 2009-ben a kommunistaellenes politikai foglyok emléknapjává nyilvánították március 9-ét. A megnevezésben benne van, hogy nem a kommunizmus összes áldozatának az emléknapaként tarthatjuk számon azt a napot. Romániában a nyilántartások szerint hivatalosan, bírói végzéssel 600 ezer személyt kommunista ellenestéltek el politikai okokból, de valójában meghaladja a kétmilliót azoknak a száma, akiket 1945 és 1989 között politikai okokból börtönökben, lágerekben, pszichátriai intézetekben fogva tartottak, kínoztak, vagy kivégeztek. És ez a szám, a kétmillió nem tartalmazza azokat a román állampolgárokat, akiket ítélet nélkül, a hegyekben, vagy más helyeken kivégeztek, anélkül, hogy nyilvántartottan börtönben, vagy lágerben lettek volna” – hangsúlyozta.
A székely betyárokról és a megemlékező miséről eképpen vélekedett: „Azt gondolom, hogy Dézsi, Pusztai és Jeges számára elégtétel volna, ha tudnák, hogy ezen a napon rájuk emlékeznek! Nem véletlen, hogy betyárokként tartja számon az emlékezet, hiszen ugyanúgy a társadalom kényszerítette őket a társadalmon kívülre, mint a 19. századi betyárokat” – jegyezte meg.
Fekete Miklós nyugalmazott zenetanár, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke megköszönte Szabó Ottónak, az engesztelő szentmise ötletgazdájának a kitartását, majd a kommunizmus áldozatairól szólt. „Ma mondjuk ki először, hogy Pusztai, Jeges, Dézsi, Szígyártó Domokos (ozsdolai molnárlegény, akit 1959-ben „ellenforradalmi tevékenység” vádjával a román hatóságok kivégeztek – szerk.) nem csupán áldozatai a diktatúrának, hanem vértanúi. (…) Arcátlan cinizmussal üldözték ezeket a fiatalokat, rokonakat, ismerőseiket, és keményen meghurcolták, megkínozták, családjuktól galád módon kiszakították, hogy megfélemlítésükkel példát statuáljanak mindenkinek, aki a rendszer ellen merészel bár szólni is”
Miután a kézdivásárhelyi Benke Sándor saját versét olvasta fel, a szentmisét a kultúrotthonban állófogadás követte.
Fotók: Iochom István