A székelyek ünnepi kalácsa ismét összehozza az embereket

Idén a Kürtőskalács-fesztivált együtt tartják a háromszéki megyeszékhely hagyományos rendezvényével, az Őszi Vásárral. A kettős eseménynek Sepsiszentgyörgy főtere ad otthont október első hétvégéjén.

Ambrus Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere megítélése szerint újabb intézményi összefogás eredménye az Őszi Vásár és Kürtőskalács-fesztivál, hiszen a város és megye, a Kónya Ádám Művelődési Ház és az Agrosic Közösségek Közti Társulás közösen szervezi az ősz beköszöntét is jelző rendezvényt. „Meggyőződésünk, hogy kiválóan kiegészíti egymást a két, többéves hagyománnyal rendelkező esemény, és egy rendkívül gazdag programmal bíró, jó hangulatú hétvégére számíthatnak a sepsiszentgyörgyiek és az ide látogatók egyaránt” – emelte ki az elöljáró.

Az Őszi Vásárt 2011-ben kezdeményezte a város, az 550 éve város Sepsiszentgyörgy című rendezvénysorozat alkalmával. A Kürtőskalács-fesztivált a megyei önkormányzat indította 2017-ben, olyan közösségi ünnepet kezdeményezve, amely a hungarikumként is elismert ételféleség köré épül.

„Örvendünk, hogy ez a két rendezvény egymást fogja idén erősíteni, hiszen az Őszi Vásár a hagyományos termékekre, a székelyföldi értékekre épül, akárcsak a Kürtőskalács-fesztivál, amelynek egyik fontos célja a székely gasztronómia népszerűsítése – állapította meg Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. – Mindkét rendezvény a családoknak szól, mind a vásár, mind a székelyek ünnepi kalácsa összehozza az embereket, tehát korosztálytól függetlenül megszólít, a gyerekektől a felnőttekig mindenki megtalálhatja a neki megfelelő kikapcsolódást.”

Az Őszi Vásár és Kürtőskalács-fesztivált október 4-6. között tartják Sepsiszentgyörgy főterén, ahol a gazdag kézműves vásár, a színes kulturális és családi programok mellett idén is megtartják a 2024-es Év Kürtőskalácsa címért folyó versenyt, amelyre egész Erdélyből várnak csapatokat. Az erre vonatkozó felhívást és az esemény részletes programját a szervezők hamarosan közzéteszik.

A gróf Mikó család gazdasági dokumentumai között egy olyan 1772-ből származó iratot találunk, mely egy korabeli kolozsvári konyha felszerelését rögzítette, s annak eszközállományában pedig „Kürtő kaláts Sütő tserép” is ott volt. Teleki László levéltárában egy 1773-ban keletkezett írás „Kürtős kalats forma” alakban rögzítette a kalácssütéskor használt eszköz nevét. Egy másik irat szerint 1811-ben a Kolozs megyei Mezőőrön egy udvarház tárgykészletében „egy Kürtős kaláts sütő fa” is előfordult. Szijgyártó Trintsini Mihály marosvásárhelyi ingóságai között 1810-ben „Egy Kürtős koláts sütő fa” is felbukkant.

Cs. Bogáts Dénes levéltári kutatásai szerint a kalács sütésekor használt fa a székelyföldi Háromszéken csak a XIX. század első harmadában készített összeírásokban bukkant fel gyakrabban: „Egy Kürtős kalács sütőfa cseréppel behuzva…” (1810), „Kürtős sütőfa” (1834) „Négy kis lapitó és egy kürtős kalács sütő fa…” (1838).

Az egybeírt kürtőskalács szó első írásos említését, és egyben a sütemény első receptjét Dániel Istvánné gróf Mikes Mária A Gazda Asszonyi Böltseségnek Tárháza című, 1781-es keltezésű, Erdélyben íródott kéziratos szakácskönyvében találjuk.

(Hantz Péter – Pozsony Ferenc: A kürtőskalács eredete és rokonsága)