A templom körüli fák kivágásától tartanak Zalánpatakon

A katolikus templom és a környezete tervezett felújítása osztja meg Zalánpatakon a közösséget. A helybéliek egy része petícióban védelmezi a kivágásra ítélt fákat, a plébános szerint azonban a fák gyökerei a létesítmény biztonságát veszélyeztetik.

Préda Barna néprajzkutató, a Kovászna megyei Málnás községhez tartozó Zalánpataka falumúzeumának alapítója a helyi plébánossal való „hosszas és eredménytelen” tárgyalások után fordult a nyilvánossághoz, legfőképpen a katolikus templom mellett álló két öreg gesztenyefa védelmében, amelyeket – állítása szerint – kivágásra ítélt a pap.

„Az istenházán és annak környékén is meglátszik az idő. Gondját kell viselni, be kell avatkozni. Ezt a tényt ismerte fel az új plébánosunk, és fiatalos lendülettel tenni kíván érte, ami dicséretes. Ám nem mindegy, hogy milyen módon és milyen áron” – írta a közösségi oldalán Préda Barna.

Mint fogalmazott, „öreg templomunk, annak autentikus berendezései, kegytárgyai, valamint a templomot övező fák Zalánpatak gyöngyszemei. Nem engedhetjük, hogy patinás kegytárgyainkat, régi mesterek által készített berendezéseinket mai mű dolgokra cserélje. Nem engedhetjük, hogy a Herbszt János bácsi által építtetett kovácsolt vaskerítést 10 méteren visszabontsák. És végképp nem engedhetjük, hogy kivágják a templomot körbeölelő, Zalánpatak képét gyökeresen meghatározó fákat, és helyükbe tájba nem illő díszcserjék és térkövek kerüljenek” – tért ki a részletekre a néprajzkutató.

Boldizsár Ferenc csak akadályokba botlik

A tervezett változtatások kapcsán a mikóújfalusi plébánost, Boldizsár Ferencet is megkérdeztük; ő egyébként tavaly óta viseli a zalánpataki filia gondját. A Székelyhon érdeklődésére jelezte, folyamatosan keresi a megoldásokat a zalánpataki közösség és az 1860-ban épület templom érdekében, ugyanis nemcsak a szóban forgó két gesztenyefa, hanem a nyírfák gyökerei is bekúsztak a falak alá.

Szerinte ha netán egy vihar miatt kidőlnének az idős, agyoncsonkított gesztenyefák, azok a templomot, de a villanyhálózatot is károsíthatnák, ráadásul tűzvédelmi szempontból is ajánlott lenne eltávolításuk. A templom körül folyamatban levő drénezési munkálatoknak is útjában lehetnek a gyökerek, ezért az sem kizárt, hogy azokat át kell vágni. Ugyanakkor a fák támfal tervezett megerősítését is akadályozhatják.

„Én a struktúrát kell előkészítsem ahhoz, hogy elindulhasson az épület felújítása. Egyelőre út sincs, amin oda fel lehetne szállítani az anyagot” – tért ki a részletekre a plébános, aki érezhetően csalódottan vette tudomásul, hogy a terveivel kapcsolatban csak akadályokba botlik. Utolsó érvként azt is megemlítette, hogy mindent restaurálni, vagy modern faablakokat tenni óriási költséget jelent, amit nem bír meg a helyi katolikus közösség. Ő pályázatokból szeretné fedezni a szükséges munkálatok árát, de még csak a szakemberekkel való egyeztetés és árajánlatkérés szakaszában van.

Boldizsár Ferenc ahhoz ragaszkodna, hogy amennyiben a fák megmaradnak, valaki vállaljon felelősséget, ha azok miatt történne valami kár az épületben.

Elczner Sándor emlékét őrző gesztenyáfák

„A templom bejáratánál lévő gesztenyefákat Elczner Sándor, egykori kántortanító ültette 1888-ban, 40 éves tanári pályája kezdetén. Elczner Sándor a kántori teendők mellett pap híján, amikor szükség volt keresztelt és temetett is, a gyerekek mellett pedig a felnőtteket is oktatta. Az ő emlékét őrző két gesztenyefa Zalánpatak egy-egy ikonikus szereplője, a 136 év alatt a település arculatának szerves, meghatározó részévé váltak” – írja Préda Barna a közösségi hálón.

A néprajzkutató a Székelyhonnak elmondta, a plébános minden fát ki szeretne vágni a templom körül, térkövezni szeretné a templom bejáratánál levő területet és ott parkolót kialakítani, illetve tájidegen díszcserjéket ültetne a fák helyére. Mint folytatta, közel egy éve folyó huzavona óta annyit sikerült elérni, hogy a fákat védettekké nyilvánították, felkerültek a Románia csodálatos fáit számon tartó adattárba, így most már jogszabály is védi őket, a falubeliek közül pedig már negyvenen aláírták azt a petíciót, amelyet Hajdú János esperesnek címeztek és amelyben azt kérik, hogy ne vágják ki a fákat.

„Nem vagyunk elvakultak, tudjuk hogy a templom és környezete is beavatkozást igényelt, örvendtünk, hogy ezt a plébános úr is felismerte és tenni akart, de nem mindegy, hogy ez milyen formában történik meg. Mi csakis úgy tudjuk elképzelni, hogy ezt szakemberek véleményezése után, pomológusok, művészettörténészek, tájépítészek bevonásával, a templom belső és külső környezetét is Zalánpatakhoz méltóan megőrizve nyúljanak bármihez hozzá. Mi is hozzájárulnánk anyagiakkal a munkálatokhoz. Több civil szervezet is mellénk állt ez ügyben. Mi több, Pregitzer Fruzsina Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész is megkeresett minket és kezdeményezésére a magyar kultúra napján (2025 januárjában) egy jótékonysági eseményt fogunk szervezni Magyarországon a zalánpataki templomért” – részletezte Préda Barna.

A civilek is figyelemmel követik a fák sorsát

Szotyori Angéla polgármester is egyeztetett a plébánossal, tőle tudjuk, hogy Boldizsár Ferenc hajlandónak mutatkozott megvárni a beavatkozásokkal a szakemberek véleményezését. Az ügyben Bereczki Kinga, a Háromszéki Közösségi Alapítvány igazgatója is megszólalt és lépett, miután őt kereste meg gróf Kálnoky Tibor azzal, hogy ha lehet, védjék meg a faluképet és a fákat. A fák védetté nyilvánítása Benedek Barnának, a Pro Silva Egyesület elnökének a segítségével történt meg, miután ő is szívügyének tekinti azok megmaradását.

Bereczki Kinga elmondta, hosszútávú megoldást szeretnének, továbbra is figyelemmel követik a fák sorsát, illetve ők is tárgyalnak szakemberekkel, akik a helyszínen pontosan megállapítanák, szükség van-e, ha igen, milyen formában és mértékben a fák megnyesésére, illetve a templom körül hogy lehet a közösség által is elfogadott és tájbaillő változtatásokat megejteni.

Fotó: Boldizsár Ferenc