A vallásszabadság napja

A vallásszabadság törvénye, amelyet 450 évvel ezelőtt, az 1568-as tordai országgyűlésen hirdettek ki, olyan „szellemi transivanicum”, amely megérdemelné, hogy közkinccsé tegyük – mondta el tegnap Kolozsváron Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkész, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója.

– Amikor Dávid Ferenc meghirdette a vallás szabadságát, még az volt a gyakorlat, hogy „akié a föld, azé a vallás”. Az identitást a vallás jelentette, nemzeti identitás mint fogalom sem létezett. Nem hogy előtte volt korának, hanem talán előtte volt napjaink szellemének is, hiszen meghirdette azt, amit ma szubszidiaritásnak hívunk. Hogy még a főnökség, a szuper intendánsok se szólhassanak bele abba, hogy egy közösség milyen prédikátort választ – hangsúlyozta Kovács István.

A közügyi igazgató szerint a vallásválasztás szabadsága lehetőséget teremtett, hogy meggyökerezzen az unitárius vallás, de valójában minden történelmi vallás haszonélvezője volt, ezért úgy van az rendjén, hogy ezt a többi egyházzal együtt ünnepeljék.

–Ez az ünnep akkor a miénk igazán, ha elajándékozzuk másoknak, hisz a szabadság erről szól. Ezért azt szeretnénk, hogy ez a nap ne csak az unitárius egyház, hanem minden történelmi egyház, az egész magyar nemzet ünnepe legyen – mondta Kovács. Kifejtette: levélben fordultak a magyar és a román parlamenthez, hogy január 13-át nyilvánítsák a vallásszabadság napjának.

Kovács közölte azt is: idén ősszel Dávid Ferenc-szobrot állítanak Sepsiszentgyörgyön. Az unitárius vallás megalapítójának emlékműve a Kórház és a Kós Károly utca sarkán lévő rész átrendezésével, a templom mellett kap majd helyet.