„Adakoztak” a gazdák a terelőútba

Ahhoz képest, hogy már 2020 decemberében döntöttek a sepsiszentgyörgyi terelőúthoz szükséges földparcellák kisajátításáról, az érintett gazdák még mindig nem kapták meg a földekért a kártérítést, amelyben különben nem sok köszönetük lenne. Az 1, jobb esetben 2 lejes négyzetméterenkénti ár köszönőviszonyban sincs a piaci árral (ami 15 euró körüli). Van, aki ebbe belenyugszik, és van, aki próbál az árral szemben úszni.

Összesen 250 földtulajdonostól sajátítottak ki földet az útépítéshez, az 52 hektárnyi föld ellenértéke – amit a közjegyzőknél megkötött adásvételi szerződésekben feltüntetett árak alapján állapítanak meg – több mint 1.130.000 lej. Ezt két évvel ezelőtt számították ki, az amúgy is jelentéktelen összeg azóta inflálódott is, amit persze sehol nem vesznek számításba. Ez a pénz ugyanis – Elekes Róbert, a CNAIR brassói területi képviselője szerint – már a kisajátítás pillanatától letétben van egy számlán, viszont mivel elméletileg már akkor – több mint másfél éve – kifizette az állam a földtulajdonosokat, tovább már nem foglalkozik vele.

Az, hogy mi módon lehet hozzájutni a pénzhez, „bonyolult dolog”, mondta Elekes Róbert, mert egyaránt függ az önkormányzatoktól és a gazdáktól. Előbbiek azzal tudják gyorsítani a folyamatot, ha véglegesítik a parcellázási tervet. Ez jelenleg legalább 80%-ban mindegyik érintett településnek megvan (Árkos, Gidófalva, Sepsiszentgyörgy és a hozzá tartozó Kilyén és Szotyor), viszont vannak még olyan telkek, amelyek nem szerepelnek ezekben, és az hátráltatja a kisajátítási határozatok kiadását. Ugyanakkor sokszor az emberek is mulasztáson kaphatók rajta, vagy azért, mert máshol laknak, mint ahol a bejelentett lakhelyük van, vagy huzamosabban külföldön tartózkodnak, vagy csak nem tisztázzák a telekkönyveket, nincsenek lefolytatva a hagyatéki tárgyalások. Ezért a szóvivő azt tanácsolja a határozatot, kifizetést váró tulajdonosoknak, hogy a polgármesteri hivatalokban tájékozódjanak, kell-e még valamilyen dokumentumot bevinni, azaz legalább, ami rajtuk múlik, legyenek rendben.

Az érintettek legalább 30–40%-a már megkapta a kártérítést – közölte a CNAIR regionális igazgatóságának szóvivője, aki elégedett a jelenlegi állapottal, a más megyeiekhez viszonyítva még jónak is mondható. Maros megyében már autók járnak az autópályán, de a földtulajdonosok még nem láttak a pénzből semmit, mert nincsenek meg a parcellázási tervek – magyarázta a viszonyítási alapot.

A földekért kapott potom összegek miatt azonban sok gazda perelni készül, egyénileg vagy társulva, mert a négyzetméterenkénti ár legalább ötvenszer kisebb, mint a piaci, gyakorlatilag adománynak számít a föld, amire épül a terelőút. Nagy János Ákos szotyori lakos is egyike azoknak, akik felvették a harcot a rendszerrel, ugyanis négy földjén is átmegy a terelőút, a felszabdalásukkal pedig szinte ellehetetlenítik a gazdálkodást, amire a megélhetését alapozza. Nyilván az ellenérték sem mindegy neki (elmondása szerint a szotyori szántók ára három évvel ezelőtt 14 euró/m² volt), ezért saját költségén kárbecslőket fogadott, és perre megy az útüggyel. Véleménye szerint ezekért annyit kellene fizetni, mint amennyit most kínálnának érte a vevők, ha eladásra meghirdetnék a földet.

A munkálatokról Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy nyilatkozott, azok az ütemterv szerint haladnak, sőt, egy kicsivel még jobban is állnak a tervezettnél. A 11,56 kilométer hosszú út Brassó irányából a 12-es országútból leágazva és a Sepsi Aréna mögött visszacsatlakozva kerüli ki Szotyort, Kilyént és Sepsiszentgyörgyöt. Az útszakaszon négy körforgalom és három felüljáró is épül, a munkálatok várhatóan 2 év múlva fejeződnek be. 

Fotó: Facebook / Antal Árpád