Adósságot törlesztettek

Százéves adósságot törlesztünk nem csupán Jancsó Benedek, hanem az erdélyi, székelyföldi értelmiség irányába is, fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kedden, Budapesten, ahol Jancsó Benedek gelencei származású tudós ember mellszobrát avatták fel. Az alkotás Vargha Mihály szobrászművész munkája. A szobor a budapesti Várnegyedben lévő Egyetemi Katolikus Gimnázium dísztermének aulájában kapott helyet, ahol 1887–1892 között Jancsó Benedek az irodalom tanszéket vezette.

Tamás Sándor rámutatott, az erdélyi értelmiség mindig ki tudott termelni egy-egy olyan dolgos és tájékozott szakembert, aki tisztában volt egy adott terület aktuális történéseivel, újdonságaival, ellentmondásaival.

– Jancsó Benedek ilyen tudós volt. Ismerte például Nicolae Iorga munkásságát, hadakozott a koncepciózus történethamisítás ellen, ugyanakkor tudását nem csupán történelemtudományi kérdések mellé, hanem a világháborút követően a közéleti kérdések vitatására is felhasználta. Jancsó Benedek rászolgált az elismerésre, hiszen példája mindannak, amilyennek az erdélyi magyar értelmiségi elitnek lennie kell: hit és elkötelezettség, sziklaszilárd szakmai alapokra helyezett tudás, lankadást nem ismerő lelkesedés a magyarság ügye iránt – fogalmazott beszédében a megyevezető.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a rendezvény egyik védnöke ünnepi beszédében a székely polihisztor példaértékű jellemét és meghatározó feladatvállalását emelte ki: „Hajszálpontosan tapintotta ki azokat a hiányokat, amelyeket szakmai tudá­sá­val betölteni kívánt. Egy ember, akit nem a nagy és hangzatos szavakban, hanem a cselekvésben látta sorsunk jobbrafordulását, aki sosem az egyéni érvényesülésben hitt, hanem abban, hogy kizárólag együtt mászhatunk ki abból a gödörből, amelybe beleestünk, s csak együtt emelkedhetünk fel. Akinek végül mindezért a vállalásáért, önzetlen hazaszeretetéért üldöztetést kellett elszenvednie, nevét pedig ki kívánták radírozni a magyar tudomány és a nemzet történelmének nagy könyvéből.”

– Keveset tudunk mi, székelyek Jancsó Benedekről, pedig rendkívül sokat tett azért, hogy az erdélyi sorsot, az erdélyi történelmet a maga teljességében megismerjék. Sose felejtette el, honnan indult, mindig támogatta a hazai ügyeket. Az igazság, az objektív tudomány híve volt, ugyanakkor joviális személyiség, remek vitapartner volt, igazi úriemberként tartották számon, ezt a Jancsó Benedeket akartam megformázni – mondta el Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, aki szerint nemcsak a magyar, de a román történelmi emlékezet is adós Jancsó Benedek munkássága iránt, hiszen sokat foglalkozott a román történetírással, a román néplélekkel.

Az eseményen Endrédi Józsefné, az Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium igazgatója és dr. Jancsó Antal, a Jancsó Alapítvány kuratóriumi elnöke is köszöntötték ez egybegyűlteket. A szobor ünnepélyes leleplezése után a gimnázium dísztermében bemutatták a Jancsó András szerkesztésében megjelent Politikai hullámok című könyvet, mely Jancsó Benedek Budapesti Hírlapban megjelent írásait tartalmazza. Közreműködött Rekita Rozália kolozsvári színművész és a gimnázium növendékei. 

Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája