Alakulóban a sörkultúra

Egyre jobban szeretik a romániai fogyasztók a kézműves söröket, ami Székelyföldre is jellemző. Sepsiszentgyörgyön még kevés helyen kapható alternatív sör, de ahol igen, ott nagyon megy. A vendégek szívesen fizetnek többet a minőségi sörökért.

Egy hazai felmérés szerint a kézműves sörök iránti kereslet mintegy 25–30 százalékkal nőtt az elmúlt 5 év során, a fogyasztók többnyire a fiatal és középkorosztályból vannak. A kisüzemi sörök a helyi statisztikákban is jó helyet foglalnak el, Sepsiszentgyörgyön néhány helyen már kipróbálhatják a vendégek, illetve olyan hely is van, ahol több mint százféle sörből lehet választani.

Józsi Győző, a sepsiszentgyörgyi Szimpla tulajdonosa kérésünkre elmondta: már amikor megnyitotta a vendéglátóhelyet, felvállalta, hogy kézműves söröket forgalmaz, az első ilyen típusú italt februárban vásárolta, és akkor mindenki őrültnek gondolta, csodálkoztak, hogy télen úgysem fognak sört inni az emberek. A vendégek már első perctől szerették, az eladás azonban fokozatosan nőtt, viszont ezekből a sörökből nem lehet sokat tartani, ugyanis a szavatossági idejük sokkal rövidebb, mint a kereskedelemben kaphatóké.

Józsi Győző úgy látta, ahhoz, hogy a kézműves sör vonzó legyen, ki kell bővíteni a felhozatalt, így bevezetett többféle csapolt sört, és a kínálat is jelentősen bővült az évek során. A Szimplában csak hazai kézműves sörök vannak, a legtöbb manufaktúra hobbi sörfőzdéből lett, a választék pedig nagyon színes: 21 sörfőzdétől mintegy 130–150 típusú kézműves sört lehet kóstolni. Sok esetben van 4–5 alapsör, a többi pedig időről időre változik, ezekből kevesebb van készleten. Józsi Győző úgy véli, a kézműves sörök titka a jó alapanyagokban rejlik, ezért drágábbak is a hagyományosoknál, de a vendégek szeretik, szívesen áldoznak többet egy jó italért. Jelenleg mintegy fele-fele arányban veszik a vendégek a kézműves sört és más csapolt vagy üveges változatokat.

Sylvester Zoltán, a Zamat kávézó tulajdonosa is felvette kínálatába a kézműves söröket, és mint mondja, nem bánta meg, mert nagyon keresettek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vendégek inkább kifizetnek 15 lejt egy jó sörért, semmint gyengébb minőségűből igyanak több pohárral. A kávézó tulajdonosa azt is elmondta, több manufaktúra is bezárt a járvány miatt, viszont, amelyek megmaradtak, azoktól folyamatosan rendelnek. A kézműves sörök körülbelül három éve kerültek be a vendéglők kínálatába, de főként az elmúlt időszakban nőtt meg azoknak a száma, akik ezt az italt választják – mondta Sylvester Zoltán.

Kiss Bence rádiós műsorvezető is a kézműves söröket részesíti előnyben, mint mondta, a gyors érlelés hatásait érzi magán, amikor más típusú sört iszik, ugyanis sokkal rosszabbul van tőle fizikailag.
– Ízvilágban lényegesen jobb, minőségibb az ital, és ha van rendes kisüzemi termelésű sör, akkor inkább azt iszom, főleg, ha ez helyi termelőtől származik. Nem lehet összehasonlítani a nagyipari sörökkel, ahol naponta annyit termelnek, hogy belefulladhatna a város. A kézműves sörök brites vonalon mozognak, de vannak egyszerűbb söreik is, amiket nagyon jól csinálnak, ezek pedig verik a tömegtermelést. Ez pénzbe kerül, de nem a mennyiség számít, hanem az, hogy finomat fogyasszunk – mondta a rádiós.