Aligha lesz nyugalom

Ha egy párt sem szerezte meg a leadott szavazatok több mint ötven százalékát, az államfő gyakorlatilag azt nevezhet ki kormányfőnek, akit csak akar – oszlatta el az esetleg meglévő kételyeket Puskás Bálint. A volt alkotmánybíró szerint erre az alkotmánybíróság alkotmányértelmező döntése ad lehetőséget.

„Románia elnöke kijelöl egy jelöltet a miniszterelnöki tisztségre, miután tanácskozott a parlamentben abszolút többséggel rendelkező párt, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen többség, a parlamentben képviselt pártokkal” – ennyit ír az alkotmány.

– Ez azt jelenti, hogyha van abszolút többség, akkor kötve van az elnök keze, de ha nincs, azt csinál, amit akar. Ha ő úgy értékeli, hogy az ötödik helyen végzett párt elnöke lesz képes parlamenti többséget kialakítani, azt nevezi ki miniszterelnöknek, és ezt semmivel nem kell megindokolnia. Ha nem sikerül kormányt alakítani, ismét kinevezheti, akár ugyanazt a személyt is, és ha másodszor is elbukik, feloszlathatja a parlamentet, és előre hozott választásokat írhat ki anélkül, hogy esélyt adjon az első helyen végzett, mondjuk 48 százalékos támogatottsággal rendelkező párt vezetőjének. Az elnök bizalommal számíthat arra, hogy a második javaslatát elfogadják, mert nem sok képviselő kockáztatja meg, hogy megszerzett mandátumát ismét vásárra vigye egy újabb választáson – magyarázza a törvényt és a hátteret Puskás.

Elmondta: a hatalom akkor kezdett „elcsúszni” az államfő felé, amíg ő is az alkotmánybíróság tagja volt. A taláros testület a Puskás Bálint különvéleménye ellenére fogadta el a fenti alkotmányos cikkely azon értelmezését, miszerint az államfő, ha nincs abszolút többség, saját belátása szerint azt nevez ki miniszterelnöknek, akit képesnek lát arra, hogy stabil parlamenti többséget alakítson ki.