Állandósult a kiszámíthatatlanság

Fertőtlenítőszerek és maszkok iskoláknak való kiosztásával készül a tanfelügyelőség a második félévi jelenléti oktatásra, noha ez is csak egy lehetőség a sok közül, de biztosan a legjobban óhajtott változat.

Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter hetente többször nyilatkozik mindenféle esélyt lebegtetve, de mint kiderült, a tanfelügyelőség sem kap semmi biztosabb támpontot jelentő átiratot. Kiss Imre főtanfelügyelőt faggattuk.

A legrosszabb, amire a főtanfelügyelő számít, hogy csak az óvodások, az elemi tagozat, a nyolcadikosok és a végzősök járhatnak iskolába, de persze jobb lenne, ha mindenki. Nyilván, utóbbi esetben újabb szabályzatott is ki kell dolgozni.
Csak a létező rossz megoldások közül választhattak az első félévben is, taglalta az intézményvezető, hiszen az a korábbi gyakorlat, mely szerint azokat az osztályokat, amelyek 1-2 diák betegsége miatt kényszerültek távoktatásba két hétre, nagyon megnehezítette a tanárok dolgát is, de a szülőkét is: a kisdiákok felügyeletét mindenképp meg kellett oldani, ez saját munkájuk végzését is felborította. Mindig az volt a fő szempont, hogy az oktatás a lehető leghatékonyabban működhessen, taglalta a főtanfelügyelő, de ehhez óriási erőfeszítéseket tett minden érintett.

Felvetésünkre, mely szerint érdemes volna tudni, összehasonlítani, hogyan terjedt a fertőzés a jelenléti oktatás idején a rendkívül szigorú óvintézkedések közepette, és hogyan nőtt a betegek száma a távoktatás idején, Kiss Imre elmondta, nincs összehasonlító statisztikájuk. Azt már októberben közöltük, hogy az iskolalátogatás ideje alatt 35 diákot és 23 pedagógust érintett a járvány. Mára készül el a felmérés arról, hogy hány pedagógus kéri az oltást, a nagy szám mindenképpen kedvezne a normalitáshoz való visszatérésnek.