Az államalapítás ünnepe

Tegnap déli 12 órától búcsús szentmisén ünnepelte szent királyunkat, templomuk védőszentjét a kovásznai katolikus közösség. A fürdővárosi szentmise szónoka Nm. és Ft. Dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek volt, aki az ünnepség elején megáldotta a teljesen felújított és megújult, Szent István király tiszteletére felszentelt templombelsőt.

A zsúfolásig megtelt templomot ünnepélyes hangulat fonta körül. A kovásznai plébános, T. Péter Artúr köszöntötte dr. Kovács Gergelyt, és elmondta, hogy az alig százéves templomot pályázat segítségével újították fel, majd felkérte az érsek urat, hogy áldja meg azt.

– Örömmel gyűltünk össze, hogy a megújult templomot Istennek felajánljuk, ezért alázattal kérjük, hogy kegyelmével legyen velünk kegyesebb, és erejével áldja meg ezt a vizet, amellyel a megújult templom falait lemossuk. De elsősorban azt véssük a szívünkbe, hogy mi, akik hitben és szeretetben összegyűltünk, az egyház vagyunk – hangzott el dr. Kovács Gergely köszöntőjében. Majd folytatásként áldását kérte a templomra.

– Kérünk, Istenünk, küldd el áldásodat erre a templomra, melynek megújítását nekünk megengedted, és add, hogy híveid, akik ide jönnek, érezzék, hogy Jézus Krisztus jelen van közöttünk.
Prédikációjában a gyulafehérvári érsek elmesélte, hogy az augusztus 20-i ünnepséget Budapesten töltötte, és a Szent István Bazilikában mondott szentbeszédet, Erdő Péter bíboros atya meghívására.
– Budapest felé utazva valamiképpen az fogalmazódott meg bennem, hogy a gyulafehérvári érsekség papjainak, híveinek imáit, szeretetét, tiszteletét viszem a Szent Jobbhoz. Most pedig úgy érzem, hogy Szent István királyunk ereklyéjének üzenetét hozom főegyházmegyénkbe – mondta dr. Kovács Gergely. Majd hozzátette, hogy nem számít az a 750 kilométer, nem számít az országhatár, amelynek elválasztó mivoltát most különösen érezzük a koronavírus-járvány következtében. – Bizony, egy határ el is tud választani – vélekedett.

Az érsek úr célja az volt, hogy minél többet átadjon számunkra abból a felemelő és nemes érzésből, amely eltölti lelkét és szívét a Szent Jobbnak közelében eltöltött óráknak köszönhetően.
– Szent István királyunk ránk maradt Jobbja nem egy ökölbe szorított, nem egy görcsösen szorított kéz. A szent Jobb végtelen nyugalmat sugall, békét áraszt. Ha az ember közelebbről megnézi, ezt érzi, ezt látja, ezt tapasztalja. Nyugalmat és békét árasztó érzést – tette hozzá. Megtudtuk azt is, hogy budapesti szentbeszédében azt hangoztatta, hogy az első, amit sugall a Jobb: az az ima, hiszen királyunk is gyakran kulcsolta kezeit imára.

– Az Istennel való szoros és élő kapcsolat teszi képessé a kezet, hogy bármit tesz, az áldás legyen, áldássá váljon – emelte ki a gyulafehérvári érsek. Majd gondolatait a következő kijelentéssel zárta:
– Légy áldott, István király, legyen áldott a te örökséged!
A liturgiát a kovásznai Cinke gyerekkórus, illetve a Szent István király felnőtt templomkórus énekei tették magasztosabbá. 

Megemlékezés Bibarcfalván

Bibarcfalván is megemlékeztek az államalapítás ünnepéről, a rossz idő miatt a templom terébe húzódott ünneplőknek Fancsal Zsolt református lelkipásztor tartott áhítatot.
„Boldog nép az, melynek Istene az Úr” – hangzott a felolvasott ige, melynek alapján a tiszteletes kidomborította Szent István király hitbeli kitartását, ugyanakkor elkötelezettségét nemzete iránt. Megemlítette, hogy amennyiben családunkban, vagy szűkebb közösségünkben is ezt az általa szorgalmazott kitartó hitet, szellemiséget követjük, és Isten mellett állunk, akkor valóban elmondhatjuk, hogy boldog nép vagyunk, de ha nem így teszünk, akkor hiába beszélünk nemzetről. A templomi megemlékezés Szent István király imájával ért véget, majd a templom előterében többen is megkoszorúzták az István király emlékére Molnár József és felesége, Aranka által 2011-ben állított kopjafát.