Az alternatív oktatásról szerveztek konferenciát

Miben hasonlítanak és miben különböznek az alternatív pedagógiai módszerek; melyek az alkalmazásuk előnyei, buktatói; hogyan illeszkednek a jelenlegi romániai oktatási rendszerbe és mi a jövőjük; végső soron hogy lehet elérni, hogy teljesüljön a gyermekek vágya, azaz „legyen öröm az iskola” – ezeket a témákat boncolgatták azon a kétnapos konferencián, melyet a sepsiszentgyörgyi Váradi József iskola step by step tagozatának oktatói szerveztek a hétvégén.

A Legyen öröm az iskola! Innovatív, interaktív tevékenységek az iskolai oktatásban című konferenciát az az igény szülte, hogy megválaszolják a a pedagógusok és szülők sok kérdését az alternatív oktatási módszereket illetően, illetve megosszák a jó gyakorlatokat, sikerélményeket, végső soron tanuljanak egymástól. A Váradi József Iskola step by step tagozatának tanítói ugyan három éve egyszer már megszerveztek egy ehhez hasonló eseményt, ám a kitűzött dátum előtt pár nappal léptek érvénybe a Covid-járvány miatti tilalmak és lezárások, így végül elmaradt a konferencia. Ez végül pozitívumnak bizonyult, hiszen idén már kibővült tematikával, sokkal több alternatívát felmutatva valósult meg az esemény.

Szombaton magyarországi, hazai és helyi pedagógusok 20-20 perces előadásokban mutatták be a Montessori-módszert, a finn oktatási módszert, a step by step, a kooperatív (vagy társas) tanulás módszerét, a Waldorf-pedagógia alapjait, illetve a szervezők az érdeklődő szülőket is meghívták egy kerekasztal-beszélgetésre, ahol nekik is lehetőségük volt megismerkedni e módszerekkel. Szombaton szekcióülésekben tárgyalták meg az alternatív módszerek egyes elemeit, illetve lehetőségeit. A konferenciára mintegy 120 érdeklődő óvónő, tanító, tanár jelentkezett  Hargita, Kovászna, Maros, Temes és Kolozs megyékből.

A pénteki délutáni megnyitón Cserei Hajnal tanítónő köszöntötte a jelenlevőket, majd Lázár Raimond Adrian, a Váradi igazgatója szólalt fel: mint mondta, „manapság nehéz versenyezni a TikTok-videókkal, de ha az óra érdekes, gyakorlatias, interaktív – mint az az alternatív oktatásra jellemző – akkor nem lehetetlen”. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint az alternatív módszerek egy közösségi igényre adnak választ: igaz ugyan, hogy egyes szülők számára az a fő szempont, hogy gyermeküket délutánig jó helyen, felügyelet alatt tudják, ráadásul a házi feladatok megoldásához sem lesz szükség rájuk, mások azonban azt nézik, hogy a gyermek személyisége gazdagodik ezekben az osztályokban; továbbá sokrétű alapműveltséghez jutnak és szociális készségeik is fejlettebbek.

Kocsis Annamária, a magyar tannyelvű elemi oktatásért felelős tanfelügyelő visszatekintett arra, hogy hogyan szülte a változtatás igényét még a múlt század elején az autoriter tanárok, frontális oktatás, passzív diákok, leckefelmondás által jellemzett oktatási rendszer. A reformpedagógiák a tananyag életközeliségére, a diákok önfejlesztésére, együttműködésére, cselekvésére építenek, ezekhez a megfelelő eszközöket is megteremtik, és folyamatosan gazdagodnak, alakulnak, elemeikkel pedig a hagyományos oktatást is gazdagítják.

A step by step olyan oktatásszervezési alternatíva, mely számos hagyományos és újabb módszert olvasztott magába, újszerű és alaposan átgondolt oktatási formát hozott létre, ismerve a diákok életkori és szociális sajátosságait. A reformpedagógiák általában nevelési elveikkel, módszertani gazdagságukkal és ezek hatékonyságának igazolásával számos akadályt gördítenek el a hagyományos oktatás fejlődésének útjából – értékelte Kocsis Annamária.

„Önök nyitott emberek, mert folyamatosan érdeklődnek a gyermekközpontú módszerek felől” – fordult a jelenlevőkhöz Ferencz Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség szakmai ügyekért felelős alelnökeként. Mint elmondta, feladatának tekinti, hogy elősegítse a tanárok és a gyerekek érdekeit szolgáló történéseket a tanügyben, hiszen a pedagógusok is akkor teljesedhetnek ki érzelmileg, szakmailag, ha a gyermek fejlődését elősegítik. Végül Mihály Zsuzsa, a szülők által létrehozott Step by step Egyesület elnöke osztotta meg nézőpontját, amely szerint csak az oktatók szakmai szenvedélye, elhivatottsága, nyitottsága vezethet el ahhoz, hogy valóban élhető és szerethető hely leegyen az iskola a gyermekek számára.

A jó alternatívák nehezen terjedhetnek a rendszerben

Sepsiszentgyörgyön a step by step (lépésről lépésre) oktatási módszernek már 25 éves hagyománya van, bölcsője éppen a Váradi József iskola. Jelenleg itt minden évfolyamon egy step-osztály működik. Időközben óvódás csoportokban is alkalmazták e módszert, jelenleg Kovásznán, Kézdivásárhelyen és a megyeszékhelyen léteznek ilyenek. Ugyancsak e két városban működik óvódai Waldorf-oktatás, illetve a Nicolae Colan iskolában már gimnáziumi szinten is kiépült ez az oktatási rendszer, melynek szintén 25 éves múltja van Sepsiszentgyörgyön.
A főtanfelügyelő számokat is hozott a háromszéki alternatív oktatásra vonatkozón: 38 román nyelvű és 53 magyar nyelven tanító pedagógus dolgozik az alternatív oktatásban, azaz az összes Kovászna megyei pedagógus 3,7%-a; de mivel ezekhez a módszerekhez külön képzésre és más osztálykörnyezetre van szükség, nem könnyű bevezetni őket az oktatási rendszerbe. Step by step oktatásban 48 , Waldorf-módszerrel 10 csoport és osztály tanul az idei tanévben, vagyis megyeszerte összesen mintegy ezer gyermek, felerészben óvodában, felerészben iskolában.

Mint az a konferencián a laikusok (szülők) számára szervezett kerekasztalon is kiderült, mindezen módszerek alkalmazása a pedagógusok részéről jelentős pluszmunkát és folyamatos tanulást, képzést kíván, illetve már elkezdeni is csak egy alapfokú képzés után lehet. A lépésről lépésre típusú pedagógia egyik oktatója országos szinten Balázs Réka, a Váradi József iskola tanítója, aki még a módszer amerikai kidolgozóitól tanult. Nála vagy közvetlenül a bukaresti képzési központban lehet jelentkezni azoknak, akik be szeretnének lépni ebbe az oktatási rendszerbe, a képzések román nyelven történnek, igény szerint online is. Balázs Réka szerint most is van érdeklődés e módszer iránt, habár jelenleg is több olyan pedagógus dolgozik a megyében, akik képzett oktatók, azonban hagyományos osztályokban tanítanak, mert az alternatív osztályok száma korlátozott, és speciális igényeik miatt nem is indíthatók bármikor.