Az aradi vértanúkra emlékeztünk

Mit tanulhatunk tőlük? Hazaszeretetet, hűséget Istenhez, családhoz, nemzethez, az adott szóhoz! – mondta ft. Szabó Lajos kanonok a tizenhárom aradi vértanú kivégzésének emléknapján, október 6-án egybegyűlteknek Sepsiszentgyörgyön.

Kézdivásárhelyen a Nagy Mózes Gimnázium diákjai és tanárai közösen emlékeztek a tizenhárom magyar honvédtisztre, illetve gyóntatójukra. Kovászna városában is fejet hajtottak tegnap a 13 vértanú emléke előtt, Vargyason a falu központjában található ’48-as emlékműnél gyülekeztek tegnap délután azok, akik megemlékezni kívántak a magyar szabadságért küzdő hősökről.

A megyeszékhelyi Bod Péter Megyei Könyvtár háta mögött kialakított emlékparkban Balázs Antal fafaragónak köszönhetően az eddigi 13 kopjafa mellé újabb három került a mártír szabadságharcosok tiszteletére. A „nehéz emlékezetű nap” történéseit Nagy Zoltán történész elevenítette fel. A 2011-ben felállított kopjafák tizenkét honvédtábornok és egy ezredes emlékét őrzik: 1849. október 6-án először a golyó általi halálra ítélteket végezték ki: Lázár Vilmost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt és Schweidel Józsefet; utánuk következtek az akasztásra ítéltek: Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Láhner György, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly.

Az Imreh Zsanett által elszavalt Faludy György-vers után a Székely Mikó Kollégium diákjai megkoszorúzták a kopjafákat, így a három újat is, amelyeket a 29 évesen agyonlőtt Kazinczy Lajos hadosztályparancsnok, a Pesten felakasztott erdélyi kormánybiztos, Csány László, valamint a szintén agyonlőtt Batthyány Lajos miniszterelnök emlékére faragott Balázs Antal. Mint elmondta, a járvány megakadályozta abban, hogy az utóbbi két vértanú kopjafáiba is elrejtsen egy-egy diónyi földet, amely emlékhelyükről vagy síremlékükről származik – a 13-ak kopjafái is rejtenek egy kicsi aradi földet –, de igyekszik azt bepótolni.

A Szabó Lajos kanonokkal elmondott Miatyánk, illetve a Nemzeti dal eléneklése után a megemlékezők az Erzsébet parkban levő ’48-as emlékműnél is elhelyeztek egy-egy szál virágot.

Emlékezés a Kantában

Kézdivásárhelyen a Nagy Mózes Gimnázium diákjai és tanárai közösen emlékeztek az aradi vértanúkra, a tizenhárom magyar honvédtisztre, akiket a forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Az idén a rossz idő miatt elmaradtak a beszédek az iskolában, azonban Nánia Hanna előadásában Tompa Mihály A madár fiához című versét hallgathattuk, illetve Bartok Botond gyönyörű hangja tette ünnepélyesebbé az emlékezést. Ezt követően az aradi vértanúk gyóntatópapjának, Sujánszky Eusztáknak és a szabadságharc hőseinek emlékplakettjeinél koszorúztak, majd az iskola diákjai helyeztek el virágokat az emlékplaketteknél.

– Véleményem szerint szép gesztus volt, hogy a vírus ellenére is megemlékeztünk e napról, mivel szerintem fontos, hogy ezek az események ne felejtődjenek el. A mai napon, ha csak verssel, egy énekkel is emlékeztünk meg, de megtettük. Sajnos, az időjárás nem volt kedvező, de ez sem jelentett akadályt – fogalmazott az ünnepség végén Harai Adrienn, az intézmény tanulója.

Kovásznai főhajtás

Kovászna városában is fejet hajtottak tegnap a 13 aradi vértanú emléke előtt az RMDSZ városi szervezete, illetve Kovászna város önkormányzata szervezésében. A rendezvényt a belvárosi református templom kertjében tartották, ahol Péter Artúr római katolikus plébános szólt először a jelenlévőkhöz. Őt követte Kopacz Levente ügyvezető elnök, aki beszédében kitért arra, hogy „a 48-as hősök, az aradi 13-ak sem értettek mindenben egyet, de mindent megtettek a közös cél, a magyar szabadság kivívása érdekében. Nekünk, 21. századi magyaroknak egyetlen esélyünk a fennmaradáshoz, ha követjük példájukat”. Beszédet mondott még Fejér László Ödön szenátor, az ünnepség végéhez közeledve pedig Balogh Zoltán református esperes osztotta meg gondolatait, illetve mondta el a záró imát. Az eseményt a református férfidalárda színesítette két kórusművel, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad, akiket Molnár János tanár készített fel. A megemlékezés végén elhelyezték a kegyeletkoszorúkat, végül pedig felcsendült a magyar és a székely himnusz.

Vargyas: ima a vértanúkért

Vargyason a falu központjában található ’48-as emlékműnél gyülekeztek tegnap délután azok, akik megemlékezni kívántak az aradi vértanúkról, a magyar szabadságért küzdő hősökről. Az emlékezőket Ilkei Árpád lelkész köszöntötte, aki rövid áhítatában úgy fogalmazott: bármit is hozzon a jövő, a szabadságért küzdő eleink példamutatásáról, helytállásáról soha ne feledkezzünk meg, zárjuk őket szívünkbe, őrizzük meg az emléküket, mert bár a történelem kifosztottjai lettünk, nekik, a vértanúknak, akik a szabadságért szívüket is felemelték, a magyar emberek lelkében mindig helyük kell legyen. Ezután az emlékezők közös, csendes imája szállt a vértanúk felé, majd a résztvevők megkoszorúzták az emlékművet, melyen ez áll: „az 1848-49-ben elesett és résztvevő honvédek és a magyarsárosi ütközetben elesett hat vargyasi nemzetőr emlékére” állították. Juhász Gyula versét Csorba Anna szavalta el, énekelt a vargyasi dalárda.