Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Az Árpád-szobor hazatért

Az Árpád-szobor hazatért Kovászna megye

A mai nemzedék egy része képeslapokról ismeri, és történelemkönyvekből tudja, hogy nem is olyan régen, 120 esztendővel ezelőtt Brassóban egy monumentális szobrot állítottak, ami akkoriban Árpád-szobor néven épült be a köztudatba. A Jankovich Gyula szobrász által alkotott műemlék egy része a Történelmi Vitézi Rendnek és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek köszönhetően vasárnap hazatérhetett.

Az avatóünnepséget október 15-én tartották a brassói evangélikus lutheránus templom udvarán, ahol újraállították a millenniumi ünnepségek alkalmával a Cenken elhelyezett, sok szenvedést és vándorlást megért szobor fejét. Az ünnepségen részt vett a Történelmi Vitézi Rend (TVR) székelyföldi állományának több mint száz tagja, a brassói evangélikus egyházközösség nagyszámú híve, jelen voltak az Erdélyi Kárpát-Egyesület, a Keresztény Demokrata Mozgalom, az Erdővidéki Székely Tanács és a Kaláka Kör képviselői. Az istentiszteleten a jelenlévőket Zelenák József püspökhelyettes, a brassói egyházmegye esperese köszöntötte, igét hirdetett Ft. Adorjáni Dezső Zoltán püspök, szolgált Koszta István és Koszta Enikő evangélikus lelkész.

A templom udvarán helyet kapó emlékjelt – egy szép faragású faborítást és az alatta elhelyezett szobor fejét – Ft. Adorjáni Dezső Zoltán püspök és v. Lázár Elemér, a TVR főkapitány-helyettese leplezte le, majd Szente László ny. építész, az Erdélyi Kelemen Lajos Közművelődési Egyesület ismertette az szoborfej kiszabadításának a történetét.

Mint kiderült, a maradványra Orosz József nyugalmazott vegyészmérnök, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) alelnöke talált rá 2002-ben a történelmi múzeum pincéjében, ahol közel kilenc évtizedig őrizték. Szerencsére a múzeum vezetősége beleegyezett abba, hogy a maradványt egy biztonságos helyen kiállíthassák. A rendezvényen több ünnepi beszéd is elhangzott, v. Lázár Elemér, a TVR erdélyi főkapitánya az emlékjel állításához nyújtott segítséget köszönte meg mindenki számára, míg v. Ambrus Ágnes, a TVR kézdiszéki állományának kapitánya úgy vélte: szervezetük ezzel az emlékhely-kialakítással az építés mellett is hitet tett. „Az építés mellett, a rombolás ellen, mert a kultúra eredményeinek a megsemmisítését – a könyvégetéseket és szoborrombolásokat –, azoknak a megsemmisítését, amiket az ember jobb és bal kezével, valamint szellemével létrehozott – bármikor történtek is a történelem folyamán –, rendünk barbárságnak minősíti. Az ítélkezést a TVR nem tartja feladatának, de a küzdelmet minden embertelenség és barbárság ellen, igenis feladatának tartja –, hogy az ember ember maradjon minden körülményben” – mondta Ambrus Ágnes.

Az avatóünnepség az alkalomhoz illő kulturális műsor mellett az emlékjel megkoszorúzásával és himnuszaink eléneklésével zárult.

A 18 m magas oszlopon álló, 3,5 méter magas, honfoglalás kori harcost ábrázoló alkotás – egyik kezében karddal, másikban Magyarország címerével – Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba. Ezelőtt 120 évvel, 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére határozta el a törvényhozás, hogy a mai Hősök terére, az Andrássy út végén emlékműcsoportot készíttet, ezenkívül az ország hét pontján – Pusztaszeren, Pannonhalmán, Dévényben (Szlovákia), a Zobor-hegyen (Szlovákia), Munkácson (Ukrajna), Zimonyban (Belgrád közelében) és a brassói Cenk-tetőn – ezredéves emlékoszlopot állíttat. A Berczik Gyula tervei alapján, Jankovich Gyula szobrász által alkotott műemléket 1896. október 18-án avatták fel a Cenken. Az emlékmű talapzatát 1913. szeptember 27-én a besszarábiai Ilie Cătărău és Eliad Cotofan dinamittal felrobbantotta, majd 1914. december 30-án a Brassó felett dúló vihar ledöntötte az Árpád-szobrot, s az darabokra törött. A talapzat maradványai azonban máig láthatóak. (Dr. Kovács Lehel István, az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnöke)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás