Az elkötelezett munkát, az együttműködést ünnepelték a XIX. Agrártudományi Konferencián

Pénteken 19. alkalommal került sor az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Agrártudományi konferenciájára Sepsiszentgyörgyön. Az eseménynek a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Kara biztosította a helyszínt: az előadóterem zsúfolásig telt érdeklődő és előadó, jelenlegi és volt egyetemi hallgatókkal, akik kíváncsiak voltak oktatóik és egymás munkájának eredményeire, a globális és lokális kihívásokra valamiféle választ adó dolgozatokra. Tartalmas, családias hangulatú rendezvény volt.

A megnyitón Abod Éva egyetemi adjunktus, dékánhelyettes üdvözölte a megjelenteket, majd Náhlik András, a Sepsiszentgyörgyi Kar dékánja vette át a szót, aki bevallása szerint „nagy híve a hazai rendezésű magyar tudományos konferenciáknak”. Elismerte, hogy fontos ott lenni a külföldi angol nyelvű előadásokon, hiszen azokon nemzetközi együttműködések, kutatások, publikációk születhetnek a kapcsolódásoknak köszönhetően, de a magyar szaknyelv ápolása és fejlesztése is fontos, és a konferencián bemutatott eredmények közvetlenül is hasznosulnak a társadalom javára.

Csiszér Levente tanszékvezető a lokális és globális hely összefonódásaira, kölcsönhatásaira mutatott rá, meglátása szerint a bemutatott dolgozatok az agrárium specifikus módján világítanak rá ezekre a viszonyokra.

Nyárádi Imre-István, az EME agrárszakosztályának elnöke rávilágított, az EME-nek sikerült megújulnia a rendszerváltás után és egy ügy szolgálatába állni: a konferencia célja is az, hogy határokon átívelő fórumot biztosítson tapasztalt szakembereknek és fiataloknak, hogy kapcsolatok köttessenek és a tudományos munkásság szükségességéről meggyőzze a hallgatókat. Ugyanakkor kiemelte, egy szűk diszciplína nem tud megoldást hozni a problémákra, ezért értékelte az interdiszciplináris megközelítést.

Bíró Boróka, az EME sepsiszentgyörgyi fiókegyesületének elnöke három kulcsszóban foglalta össze, mi az, ami a kutatási eredményeken túl a legnagyobb erénye a rendezvénynek: együttműködés (intézményen belül és szervezetek között), magyar nyelvű tudományművelés, interdiszciplinaritás.

A konferencia délelőtti és délutáni szakaszai egy-egy plenáris előadással kezdődtek: előbb Komlósi István, a Debreceni Egyetem oktatója beszélt a lean mendzsment (egy vállalatirányítási módszer) alkalmazásáról az állattenyésztésben, majd Sikó Barabási Sándor nyugalmazott egyetemi tanár tartott előadást a háromszéki vadállományra vonatkozó 35-40 éves munkájának eredményéről, illetve Péter Leventével, a zabolai Mikes-birtok rangerével végzett közös kutatásaik következtetéseiről. Ezután került sor a szekcióelőadásokra a Sapientia agrár-, erdő- és kertészmérnök, valamint tájépítészet szakos hallgatóinak, e karokon oktató tanároknak az előadásában. Mindezek végén a szervezők örömére tartalmas párbeszéd is kibontakozott.

Az eseményre az Erdélyi Múzeum Egyesület Agrártudományi Szakosztálya és sepsiszentgyörgyi fiókegyesülete, a Sapientia EMTE sepsiszentgyörgyi karának élettudományi tanszéke és marosvásárhelyi karának kertészmérnöki tanszéke, valamint a LAM Alapítvány közös szervezésében került sor.